FSK kódkiíró taxisok számára
Select Gmk. — TH-1000 típus

Előzmények
A hazai taxiszolgáltatásban
forradalmi újításnak számított az URH rádiók megjelenése a
fuvarközvetítésben. 1982-ig csak az állami tulajdonú
Főtaxi, ill. a Volántaxi állt az utasok rendelkezésére. Ezt
követően jelentek meg a piacon a magántaxisok, akik saját
kommunikációs rendszerüket — megfelelő anyagi háttér
hiányában — nem URH, hanem CB rádiókkal valósították meg.
A diszpécserek által
felkínált címekre a taxisok kezdetben a hívójelük
(kocsiszámuk) rádióba történő bemondásával jelentkezhettek.
Forgalmasabb időszakokban komoly hangzavart okozott az,
ahogyan a címekre vadászó sofőrök egymást elnyomva
igyekeztek mindenki másnál hangosabbak lenni. A
diszpécsereknek jelentős megpróbáltatás volt a hangzavarból
„kihámozni” a leggyorsabb jelentkező hívószámát,
ill. naphosszat hallgatni a sofőrök kiabálását. Nem egyszer
fordultak elő részrehajlások is, amikor (legtöbbször
ajándék, vagy csúszópénz hatására) egy-egy diszpécser
akkor is az általa favorizált taxist vélte a leggyorsabbnak,
amikor valójában más lett volna a „nyertes”. Ahogy
nőtt a társaságok taglétszáma, egyre égetőbb kérdéssé vált a
rádióforgalmazás megreformálása.
A Budataxinál, és a City-nél
1987-ben kezdték bevezetni az URH-s címkiadást —
párhuzamosan megtartva a korábbi CB-s rendszereiket is.
Tisztában voltak vele ugyanis, hogy csak az URH alkalmas
profi színvonalú szolgáltatáshoz, de azt is nagyon jól
tudták, hogy a „fokozottan árérzékeny” taxisokat nem
lehet rávenni arra, hogy egyik napról a másikra cseréljék le
rádiójukat, ill. antennájukat.
Ugyanebben az évben a Volán Elektronika leányvállalattól
Dávid Zoltán fejlesztő és egyik műszerész munkatársa
kiváltak azért, hogy létrehozzák a Select Gazdasági
Munkaközösséget, amelynek fő profiljául szelektív
hívórendszerek fejlesztését, gyártását, valamint
rádiókészülékek javítását választották.
Kifejezetten a hazai taxis
cégek számára alkották meg azt az FSK kódolást használó rendszerüket,
amely lehetővé tette, hogy a gépkocsi URH rádiójába utólag
beépített áramköri panel a kézibeszélő adásgombjának
megnyomásakor hangjelként kisugározza a jármű előzőleg
beprogramozott, egyedi azonosító kódját. Ezt követően a
diszpécseri oldalon — a kód visszaalakítását követően — egy
kijelzőn megjelenik az azonosítószám. Így lényegesen
csendesebbé váltak a rádiócsatornák, megszűntek a
részrehajlások, ill. az azzal való gyanúsítgatások is. Az
FSK rendszer előnye még az is, hogy az azonosító kiküldése,
és dekódolása lényegesen gyorsabb és zavarvédettebb
lehetett, mint az akkortájt már más helyeken alkalmazott
rendszerek.
Ebben a cikkben a TH-1000
típusú FSK dekóder készülék kerül bemutatásra.
Működés
A kijelző 2 számmezőt
tartalmaz. Egy-egy mezőben maximum három számjegy
jeleníthető meg — így a rendszerben alkalmazható legkisebb
azonosítószám az 1, míg a legnagyobb a 999.
Normál állapotban mindkét számmező sötét: mindössze a kettőt
elválasztó piros LED világít — jelezve az eszköz
működőképességét.
Amikor a készülék sikeresen
dekódol egy FSK kódot az megjelenik a bal oldali
számmezőben. Ilyenkor egy rövid időablakon belül hiába
érkezik új kód, az nem jelenik meg a kijelzőn — ez
biztosítja azt, hogy a diszpécsernek legyen ideje leolvasni
a leggyorsabb jelentkező azonosítószámát.

Amennyiben az időablakon
kívül újabb kód érkezik, akkor a korábban a bal oldali
mezőben szereplő szám átkerül a jobb oldalra, míg az újonnan
dekódolt szám a bal oldalon jelenik meg.
A továbbiakban érkező új kódok a fent leírt módon mindig „egy hellyel jobbra tolják” a korábbiakat. A készülék tetején látható — utólagosan beépített — nyomógomb első megnyomásra a bal oldali számmezőt törli, a korábban esetleg ott lévő számot pedig átteszi a jobb oldalra. Újbóli megnyomására a jobb oldali mező is törlődik.
A továbbiakban érkező új kódok a fent leírt módon mindig „egy hellyel jobbra tolják” a korábbiakat. A készülék tetején látható — utólagosan beépített — nyomógomb első megnyomásra a bal oldali számmezőt törli, a korábban esetleg ott lévő számot pedig átteszi a jobb oldalra. Újbóli megnyomására a jobb oldali mező is törlődik.
[A fenti példán a következő
sorrendben követték egymást a kódok: 870-535-535.]
Fellelési állapot, ill. a
készülék áramköri működése

A képen látható példányt
az egyik FB-os taxis adok-veszek csoportból vásároltam
meg. A kisipari (nem a Select Gmk. által gyártott)
műszerdoboz a napsütés okozta hőhatástól teljesen
eldeformálódott, a széthullás ellen pedig szigszalaggal
rögzítették az alsó és a felső felet. Azt, hogy ez nem
egyedi jelenség, jól bizonyítja, hogy a használtcikkes
csoportokban feltűnő többi példány is hasonló tünetektől
szenved. Az URH rádió felől egy hatpólusú tuchel
csatlakozóval szerelt, öteres, árnyékolt kábel érkezik a
dekóderbe.
A ragasztócsíkokat
lebontva hozzáférhetővé váltak a belső áramkörök. A kis
dobozban két darab, kétoldalas panel található, az
alábbiakban ezek szerepét mutatom be:

Tápellátás
A rádió felől érkező kábel barna színű vezetéke a 12 voltos tápfeszültségé. Ebből a fenti képen piros kerettel jelölt rész állít elő stabil 5 voltot a digitális áramkörök számára. Két ferritmagos tekercs, ill. több kondenzátor igyekszik kiszűrni a táp felől érkező esetleges tranzienseket, amelyek zavart, vagy gerjedést okozhatnának. A stabilizálást egy uA/LM723CN típusú integrált áramkör végzi, amely önmagában mindössze max. 150 mA-es áramerőséget visel el, ezért kiegészítették egy külső teljesítménytranzisztorral.

A rádió felől érkező kábel barna színű vezetéke a 12 voltos tápfeszültségé. Ebből a fenti képen piros kerettel jelölt rész állít elő stabil 5 voltot a digitális áramkörök számára. Két ferritmagos tekercs, ill. több kondenzátor igyekszik kiszűrni a táp felől érkező esetleges tranzienseket, amelyek zavart, vagy gerjedést okozhatnának. A stabilizálást egy uA/LM723CN típusú integrált áramkör végzi, amely önmagában mindössze max. 150 mA-es áramerőséget visel el, ezért kiegészítették egy külső teljesítménytranzisztorral.

A fehér színű vezetéken a
dekódolásra váró jel érkezik a panelre. Ezt egy Texas
gyártmányú LM324N (négyes műveleti erősítő) IC
fogadja — innen halad tovább a sávszűrt és felerősített
jel az XR 2211ACP jelű FSK demodulátorra.
Utóbbi egy célorientált integrált áramkör, amelynek
feladata az analóg jelből előállítani a digitális
kódsorozatot. Ez az NEC D8748D jelű (Intel-klón)
mikrokontroller egyik bemenetére kerül. (A beépített
mikrokontroller lényegében egy komplett 8 bites
számítógép, amely egy tokba integrálva tartalmazza a
CPU-t, a memóriát, ill. a fejlesztő által készített
programot tároló, elektronikusan írható ROM-ot. A
mikrokontroller felprogramozása külső eszközben történik.
A későbbiek során igény szerint lehetséges a mikrogépben
lévő szoftver törlése: a kis ablakon keresztül UV fénnyel
megvilágítva törölhető a tartalma, majd a korábban
említett elektronikus programozóval a módosított szoftver
beírható (EPROM).
A mikrokontroller
kimenetét egy 74LS04PC jelű inverter fogadja,
amelyről ún. negálást követően (nullákból egyesek,
egyesekből nullák lesznek) az alaplapi panelre halad
tovább a digitális jel.
Utóbbi IC-n a figyelmes
szemlélők felfedezhetik az egykori Mikroelektronikai Vállalat (MEV)
nevét is.

Mivel az előlapi kijelző
meghajtásához egy-egy számjegyhez épp 8 bitnyi információ
tartozik (a 7 szegmens, ill. a tizedes pont
pillanatnyi állapota: világít/nem világít), ezért a
mikrokontroller felől érkező, 8 bites, soros jelet az alsó
panelen hat darab 74LS164N jelű, ún.
soros-párhuzamos shift regiszter fogadja. Szerepük a LED
kijelzők egyes szegmenseinek meghajtása mellett az is,
hogy
— a tápfeszültség megléte
esetén — megtartsák logikai állapotukat egészen addig,
amíg újabb adat nem érkezik a mikrokontroller felől.
További információk
Az egyik internetes
közösségi felületnek köszönhetően sikerült felvennem a
kapcsolatot Dávid Zoltánnal (a dekóder fejlesztőjével),
aki készségesen és részletesen válaszolt a készülékkel
kapcsolatos kérdéseimre. Tőle tudtam meg, hogy:
— a kódernek mindössze 100
ms-ra van szüksége a három számjegy kiküldésére — úgy,
hogy ebbe még némi hibajavító bitsorozat is belefér;
— a dekóderből 1987-től
kb. 300 darabot készítettek, a rádiókba kerülő kódoló
áramkörökből ennél értelemszerűen jóval többet.
Érdekesség, hogy a Select Gmk. által tervezett és gyártott
FSK−panelok kerültek a
BRG által gyártott FM-320-as taxirádiókba is;
— a ’80-as években nem
volt egyszerű feladat az áramkörhöz szükséges integrált
áramkörök hazai beszerzése: a szűkös kereskedelmi kínálat
mellett az akkor még érvényben lévő COCOM-lista is megnehezítette a
beszerzést, ezért leggyakrabban Bécsbe jártak ki
beszerzőkörútra;
— a mikrokontroller
programozása Commodore-64 számítógéppel történt;
— a dekóderből készült
kijelző nélküli változat is adatcsatlakozóval, amellyel
diszpécseri számítógépekhez lehetett illeszteni — így a
hívóazonosítók közvetlenül a PC-n jelentek meg, lehetővé
téve az automatikus naplózást, a címkiadások utólagos
visszakeresését, az esetleges reklamációk kivizsgálását,
stb.
Összességében ez egy
kifejezetten jól átgondolt — az akkori korszak
lehetőségeihez képest korszerű — eszköz, amely több mint
35 évvel a gyártás után is hibamentesen működik.
2023.03.13-30.