A MARKO CB-747 rádió bemutatása
AM/SSB üzemmódú CB-rádió a hőskorból…
A MARKO cég CB-747
típusú rádiója igazi veteránnak számít már. Hazánkban is
széles körben elterjedt volt: elsősorban szövetkezeti
(maszek) taxisok használták.
A készülék fizikai méretét
tekintve nagyobb, mint a közkedvelt President Grant, vagy Stalker IX típusok, szolgáltatásait,
műszaki színvonalát tekintve viszont elmarad azoktól. Az
első látásra soknak tűnő kezelőszerv komoly külsőt kölcsönöz
a rádiónak. Tekintsük át ezek helyét, és szerepét!
A bal felső sarokban egy kombinált műszer kapott helyet, amely az alatta lévő S/RF / CAL / SWR kapcsoló állásától függően szolgálhatja a vett rádiójel erősségét, vagy beépített SWR mérőként is szolgálhat. Ez utóbbi funkciója pontosságát tekintve elmarad egy külső műszerétől, de bizonyos hibajelenségek ellenőrzésére (pl. szakadt antennakábel) esetenként hasznos lehet.
►Az NB jelű kapcsoló egy zajcsökkentő áramkör működését engedélyezi, vagy épp tiltja le. A gyakorlati használat során ennek érzékelhető hatását nem tapasztaltam.
►Az RF Gain áramkör az antennára érkező gyenge jelet erősíti fel, pl. távoli, szakadozó vétel esetén. Kikapcsolt állásban szinte semmilyen rádióforgalmazást nem sikerült vennem, ezért ezt a kapcsolót célszerű mindig bekapcsolt állásban tartani. (Esetleges hibakeresésnél — „nem hallunk senkit” — is érdemes egyből ennek a kapcsolónak az állásáról meggyőződni a további vizsgálódások előtt.)
Középen hat darab, potméternek látszó kezelőszerv kapott helyet, amelyeknek egy része valójában egy egyszerű kapcsolót rejt a forgatógomb mögött.
►A Clarifier potméter SSB üzemmódban lehet hasznos, amennyiben a vett állomás kezelőjének a hangja természetellenes hangszínű, ezzel lehet a vevőt kis mértékben elhangolni.
►Az SWR/CAL potméter a fentebb említett SWR-mérőműszer tartozéka. A mérés pontos menetét egy másik írásból ismerhetik meg az érdeklődők.
A MARKO CB-747 mindössze 4 W kimenő teljesítményű, ez azonban az előlapi kapcsolóval visszavehető 0,5 W-ra is, amennyiben nagyon közeli állomással történik a rádióforgalmazás, és a redukált teljesítmény is elegendőnek bizonyul a stabil összeköttetéshez.
►AM/LSB/USB feliratú üzemmódválasztó található az alsó sorban, mellette pedig a Volume feliratú főkapcsolóval egybeépített hangerőszabályzó kapott helyet.
►A beépített zajzár küszöbszintje a SQUELCH potméterrel állítható be a kívánt szintre.
Az üzemi csatorna kiválasztására a készülék jobb szélén elhelyezett, nagyméretű forgókapcsoló szolgál. Fölötte egy 2x7 szegmenses, vörös színű LED kijelző mutatja az aktuális csatorna számát. Adás esetén az ezek melletti, TX feliratú jelzőfény világít.
A bal felső sarokban egy kombinált műszer kapott helyet, amely az alatta lévő S/RF / CAL / SWR kapcsoló állásától függően szolgálhatja a vett rádiójel erősségét, vagy beépített SWR mérőként is szolgálhat. Ez utóbbi funkciója pontosságát tekintve elmarad egy külső műszerétől, de bizonyos hibajelenségek ellenőrzésére (pl. szakadt antennakábel) esetenként hasznos lehet.
►Az NB jelű kapcsoló egy zajcsökkentő áramkör működését engedélyezi, vagy épp tiltja le. A gyakorlati használat során ennek érzékelhető hatását nem tapasztaltam.
►Az RF Gain áramkör az antennára érkező gyenge jelet erősíti fel, pl. távoli, szakadozó vétel esetén. Kikapcsolt állásban szinte semmilyen rádióforgalmazást nem sikerült vennem, ezért ezt a kapcsolót célszerű mindig bekapcsolt állásban tartani. (Esetleges hibakeresésnél — „nem hallunk senkit” — is érdemes egyből ennek a kapcsolónak az állásáról meggyőződni a további vizsgálódások előtt.)
Középen hat darab, potméternek látszó kezelőszerv kapott helyet, amelyeknek egy része valójában egy egyszerű kapcsolót rejt a forgatógomb mögött.
►A Clarifier potméter SSB üzemmódban lehet hasznos, amennyiben a vett állomás kezelőjének a hangja természetellenes hangszínű, ezzel lehet a vevőt kis mértékben elhangolni.
►Az SWR/CAL potméter a fentebb említett SWR-mérőműszer tartozéka. A mérés pontos menetét egy másik írásból ismerhetik meg az érdeklődők.
A MARKO CB-747 mindössze 4 W kimenő teljesítményű, ez azonban az előlapi kapcsolóval visszavehető 0,5 W-ra is, amennyiben nagyon közeli állomással történik a rádióforgalmazás, és a redukált teljesítmény is elegendőnek bizonyul a stabil összeköttetéshez.
►AM/LSB/USB feliratú üzemmódválasztó található az alsó sorban, mellette pedig a Volume feliratú főkapcsolóval egybeépített hangerőszabályzó kapott helyet.
►A beépített zajzár küszöbszintje a SQUELCH potméterrel állítható be a kívánt szintre.
Az üzemi csatorna kiválasztására a készülék jobb szélén elhelyezett, nagyméretű forgókapcsoló szolgál. Fölötte egy 2x7 szegmenses, vörös színű LED kijelző mutatja az aktuális csatorna számát. Adás esetén az ezek melletti, TX feliratú jelzőfény világít.
A cikkben bemutatott MARKO
CB-747 rádiót egy szolnoki taxis cégtől sikerült
megvásárolni a kétezres évek elején. Autóból kiépített
készülékként egy szekrény mélyén várta további sorsát.
Nagyon rossz állapotban volt: közel fél napig tartott, amíg sikerült a képen látható „restaurált” állapotba hozni: belül pókháló (!) és rozsda fogadott.
A rádió fedlapjának eltávolítása után az első gondolat bizonyára az, hogy az anyaggal nem spóroltak belőle… Ahhoz képest, hogy egy kizárólag AM/SSB üzemmódot tudó készülékről van szó, a mai szemmel vizsgálva kimondottan „alkatrésztemetőnek” tűnik. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy egy késő ’70-es évekbeli rádióról van szó, a 10 évvel később készült CB rádiók már jóval több integrált áramkört és kevesebb ún. diszkrét alkatrészt tartalmaznak.
A készülék nagyságához illik a kézibeszélő mérete is. Megtermett ember kezébe való darab.☺ Csatlakozója szabványos, négypólusú, azonban a bekötése más, mint a Grant, ill. Stalker rádióknál megszokott. Ez utóbbiakhoz csatlakoztatva azonnal adásra kapcsolja a rádiót.
A MARKO CB-747 készülék ma már nem tartható üzemben a hatályos jogszabályok szerint. Ennyi idősen a szabályoktól függetlenül is már inkább csak mint technikatörténeti érdekesség lenne ajánlható, mivel a lassan negyedik évtizedükbe lépő elektrolit kondenzátorok, elöregedett alkatrészek miatt olyan jelentős felújítást, műszeres bemérést igényelnének, amely sem anyagilag, sem a munkaidőt tekintve nem kifizetendő. Abból az összegből, amelyet rá kellene költeni, érdemesebb inkább egy fiatalabb, jobb állapotban lévő rádiót vásárolni. Ez volt az oka annak is, hogy a bemutatott példányt 2004-ben végül eladtam egy gyűjtő részére.
Nagyon rossz állapotban volt: közel fél napig tartott, amíg sikerült a képen látható „restaurált” állapotba hozni: belül pókháló (!) és rozsda fogadott.
A rádió fedlapjának eltávolítása után az első gondolat bizonyára az, hogy az anyaggal nem spóroltak belőle… Ahhoz képest, hogy egy kizárólag AM/SSB üzemmódot tudó készülékről van szó, a mai szemmel vizsgálva kimondottan „alkatrésztemetőnek” tűnik. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy egy késő ’70-es évekbeli rádióról van szó, a 10 évvel később készült CB rádiók már jóval több integrált áramkört és kevesebb ún. diszkrét alkatrészt tartalmaznak.
A készülék nagyságához illik a kézibeszélő mérete is. Megtermett ember kezébe való darab.☺ Csatlakozója szabványos, négypólusú, azonban a bekötése más, mint a Grant, ill. Stalker rádióknál megszokott. Ez utóbbiakhoz csatlakoztatva azonnal adásra kapcsolja a rádiót.
A MARKO CB-747 készülék ma már nem tartható üzemben a hatályos jogszabályok szerint. Ennyi idősen a szabályoktól függetlenül is már inkább csak mint technikatörténeti érdekesség lenne ajánlható, mivel a lassan negyedik évtizedükbe lépő elektrolit kondenzátorok, elöregedett alkatrészek miatt olyan jelentős felújítást, műszeres bemérést igényelnének, amely sem anyagilag, sem a munkaidőt tekintve nem kifizetendő. Abból az összegből, amelyet rá kellene költeni, érdemesebb inkább egy fiatalabb, jobb állapotban lévő rádiót vásárolni. Ez volt az oka annak is, hogy a bemutatott példányt 2004-ben végül eladtam egy gyűjtő részére.
2018.08.07.