A MARKO CB-747 rádió bemutatása
AM/SSB üzemmódú CB-rádió a hőskorból…
A MARKO cég CB-747
típusú rádiója igazi veteránnak számít már. Hazánkban is
széles körben elterjedt volt: elsősorban szövetkezeti
(maszek) taxisok használták.
A készülék fizikai méretét
tekintve nagyobb, mint a közkedvelt President Grant, vagy Stalker IX típusok, szolgáltatásait,
műszaki színvonalát tekintve viszont elmarad azoktól. Az
első látásra soknak tűnő kezelőszerv komoly külsőt kölcsönöz
a rádiónak. Tekintsük át ezek helyét, és szerepét!
A bal felső sarokban egy kombinált műszer kapott helyet, amely az alatta lévő S/RF / CAL / SWR kapcsoló állásától függően szolgálhatja a vett rádiójel erősségét, vagy beépített SWR mérőként is szolgálhat. Ez utóbbi funkciója pontosságát tekintve elmarad egy külső műszerétől, de bizonyos hibajelenségek ellenőrzésére (pl. szakadt antennakábel) esetenként hasznos lehet.
Az NB jelű kapcsoló egy zajcsökkentő áramkör működését engedélyezi, vagy épp tiltja le. A gyakorlati használat során ennek érzékelhető hatását nem tapasztaltam.
Az RF Gain áramkör az antennára érkező gyenge jelet erősíti fel, pl. távoli, szakadozó vétel esetén. Kikapcsolt állásban szinte semmilyen rádióforgalmazást nem sikerült vennem, ezért ezt a kapcsolót célszerű mindig bekapcsolt állásban tartani. (Esetleges hibakeresésnél — „nem hallunk senkit” — is érdemes egyből ennek a kapcsolónak az állásáról meggyőződni a további vizsgálódások előtt.)
Középen hat darab, potméternek látszó kezelőszerv kapott helyet, amelyeknek egy része valójában egy egyszerű kapcsolót rejt a forgatógomb mögött.
A Clarifier potméter SSB üzemmódban lehet hasznos, amennyiben a vett állomás kezelőjének a hangja természetellenes hangszínű, ezzel lehet a vevőt kis mértékben elhangolni.
Az SWR/CAL potméter a fentebb említett SWR-mérőműszer tartozéka. A mérés pontos menetét egy másik írásból ismerhetik meg az érdeklődők.
A MARKO CB-747 mindössze 4 W kimenő teljesítményű, ez azonban az előlapi kapcsolóval visszavehető 0,5 W-ra is, amennyiben nagyon közeli állomással történik a rádióforgalmazás, és a redukált teljesítmény is elegendőnek bizonyul a stabil összeköttetéshez.
AM/LSB/USB feliratú üzemmódválasztó található az alsó sorban, mellette pedig a Volume feliratú főkapcsolóval egybeépített hangerőszabályzó kapott helyet.
A beépített zajzár küszöbszintje a SQUELCH potméterrel állítható be a kívánt szintre.
Az üzemi csatorna kiválasztására a készülék jobb szélén elhelyezett, nagyméretű forgókapcsoló szolgál. Fölötte egy 2x7 szegmenses, vörös színű LED kijelző mutatja az aktuális csatorna számát. Adás esetén az ezek melletti, TX feliratú jelzőfény világít.
A bal felső sarokban egy kombinált műszer kapott helyet, amely az alatta lévő S/RF / CAL / SWR kapcsoló állásától függően szolgálhatja a vett rádiójel erősségét, vagy beépített SWR mérőként is szolgálhat. Ez utóbbi funkciója pontosságát tekintve elmarad egy külső műszerétől, de bizonyos hibajelenségek ellenőrzésére (pl. szakadt antennakábel) esetenként hasznos lehet.
Az NB jelű kapcsoló egy zajcsökkentő áramkör működését engedélyezi, vagy épp tiltja le. A gyakorlati használat során ennek érzékelhető hatását nem tapasztaltam.
Az RF Gain áramkör az antennára érkező gyenge jelet erősíti fel, pl. távoli, szakadozó vétel esetén. Kikapcsolt állásban szinte semmilyen rádióforgalmazást nem sikerült vennem, ezért ezt a kapcsolót célszerű mindig bekapcsolt állásban tartani. (Esetleges hibakeresésnél — „nem hallunk senkit” — is érdemes egyből ennek a kapcsolónak az állásáról meggyőződni a további vizsgálódások előtt.)
Középen hat darab, potméternek látszó kezelőszerv kapott helyet, amelyeknek egy része valójában egy egyszerű kapcsolót rejt a forgatógomb mögött.
A Clarifier potméter SSB üzemmódban lehet hasznos, amennyiben a vett állomás kezelőjének a hangja természetellenes hangszínű, ezzel lehet a vevőt kis mértékben elhangolni.
Az SWR/CAL potméter a fentebb említett SWR-mérőműszer tartozéka. A mérés pontos menetét egy másik írásból ismerhetik meg az érdeklődők.
A MARKO CB-747 mindössze 4 W kimenő teljesítményű, ez azonban az előlapi kapcsolóval visszavehető 0,5 W-ra is, amennyiben nagyon közeli állomással történik a rádióforgalmazás, és a redukált teljesítmény is elegendőnek bizonyul a stabil összeköttetéshez.
AM/LSB/USB feliratú üzemmódválasztó található az alsó sorban, mellette pedig a Volume feliratú főkapcsolóval egybeépített hangerőszabályzó kapott helyet.
A beépített zajzár küszöbszintje a SQUELCH potméterrel állítható be a kívánt szintre.
Az üzemi csatorna kiválasztására a készülék jobb szélén elhelyezett, nagyméretű forgókapcsoló szolgál. Fölötte egy 2x7 szegmenses, vörös színű LED kijelző mutatja az aktuális csatorna számát. Adás esetén az ezek melletti, TX feliratú jelzőfény világít.
A cikkben bemutatott MARKO
CB-747 rádiót egy szolnoki taxis cégtől sikerült
megvásárolni a kétezres évek elején. Autóból kiépített
készülékként egy szekrény mélyén várta további sorsát.
Nagyon rossz állapotban volt: közel fél napig tartott, amíg sikerült a képen látható „restaurált” állapotba hozni: belül pókháló (!) és rozsda fogadott.
A rádió fedlapjának eltávolítása után az első gondolat bizonyára az, hogy az anyaggal nem spóroltak belőle… Ahhoz képest, hogy egy kizárólag AM/SSB üzemmódot tudó készülékről van szó, a mai szemmel vizsgálva kimondottan „alkatrésztemetőnek” tűnik. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy egy késő ’70-es évekbeli rádióról van szó, a 10 évvel később készült CB rádiók már jóval több integrált áramkört és kevesebb ún. diszkrét alkatrészt tartalmaznak.
A készülék nagyságához illik a kézibeszélő mérete is. Megtermett ember kezébe való darab.☺ Csatlakozója szabványos, négypólusú, azonban a bekötése más, mint a Grant, ill. Stalker rádióknál megszokott. Ez utóbbiakhoz csatlakoztatva azonnal adásra kapcsolja a rádiót.
A MARKO CB-747 készülék ma már nem tartható üzemben a hatályos jogszabályok szerint. Ennyi idősen a szabályoktól függetlenül is már inkább csak mint technikatörténeti érdekesség lenne ajánlható, mivel a lassan negyedik évtizedükbe lépő elektrolit kondenzátorok, elöregedett alkatrészek miatt olyan jelentős felújítást, műszeres bemérést igényelnének, amely sem anyagilag, sem a munkaidőt tekintve nem kifizetendő. Abból az összegből, amelyet rá kellene költeni, érdemesebb inkább egy fiatalabb, jobb állapotban lévő rádiót vásárolni. Ez volt az oka annak is, hogy a bemutatott példányt 2004-ben végül eladtam egy gyűjtő részére.
Nagyon rossz állapotban volt: közel fél napig tartott, amíg sikerült a képen látható „restaurált” állapotba hozni: belül pókháló (!) és rozsda fogadott.
A rádió fedlapjának eltávolítása után az első gondolat bizonyára az, hogy az anyaggal nem spóroltak belőle… Ahhoz képest, hogy egy kizárólag AM/SSB üzemmódot tudó készülékről van szó, a mai szemmel vizsgálva kimondottan „alkatrésztemetőnek” tűnik. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy egy késő ’70-es évekbeli rádióról van szó, a 10 évvel később készült CB rádiók már jóval több integrált áramkört és kevesebb ún. diszkrét alkatrészt tartalmaznak.
A készülék nagyságához illik a kézibeszélő mérete is. Megtermett ember kezébe való darab.☺ Csatlakozója szabványos, négypólusú, azonban a bekötése más, mint a Grant, ill. Stalker rádióknál megszokott. Ez utóbbiakhoz csatlakoztatva azonnal adásra kapcsolja a rádiót.
A MARKO CB-747 készülék ma már nem tartható üzemben a hatályos jogszabályok szerint. Ennyi idősen a szabályoktól függetlenül is már inkább csak mint technikatörténeti érdekesség lenne ajánlható, mivel a lassan negyedik évtizedükbe lépő elektrolit kondenzátorok, elöregedett alkatrészek miatt olyan jelentős felújítást, műszeres bemérést igényelnének, amely sem anyagilag, sem a munkaidőt tekintve nem kifizetendő. Abból az összegből, amelyet rá kellene költeni, érdemesebb inkább egy fiatalabb, jobb állapotban lévő rádiót vásárolni. Ez volt az oka annak is, hogy a bemutatott példányt 2004-ben végül eladtam egy gyűjtő részére.
2018.08.07.