CB-s élet Ózdon a ’80-as évek hajnalán
Taxisok, nehézipari dolgozók és hobbi rádiósok a 27 MHz-es sávban — négy évtizeddel ezelőtt...
Az észak-magyarországi
egykori iparváros CB rádiózásának története gyakorlatilag
semmiben sem tér el az ország többi városának,
tájegységének rádiós múltjától. A kezdeti felhasználók itt
is a ’80-as évek elején induló magántaxisok, a botrányos telefonellátottságot
valamilyen módon kibekkelni próbáló magánszemélyek,
ill. közületek csoportjából kerültek ki. Az üzemeltetett
készülékek számát tekintve kisebbségben voltak a(z
egyébként lelkes és tettrekész) magánszemélyek a helyi
nehézipari üzemekkel szemben, amelyek a
termelésszervezéséhez alkalmaztak CB rádiókat. Ózd CB-s
történelmének felívelő, ill. leszálló ágát is
nyomonkövette az Ózdi Vasas című napilap: az itt
bemutatott források kivétel nélkül ennek az újságnak,
valamint a XXI. századi digitalizálást és kereshetőséget
biztosító Arcanum
Digitális Tudománytárnak köszönhetően szerepelhetnek
az oldalon.
A CB rádiózás egyik első —
ózdi vonatkozású — említése Darab Gyula: „Elsőként a
megyében — Magántaxisok Ózdon” címet viselő írásában
található, amely 1983. november 11-én jelent meg
nyomtatásban:
„Néhány héttel ezelőtt új taxik tűntek tel a város utcáin. A kocsik ajtaján sárga embléma, rajta City Taxi felirat, az autók tetején CB-antenna. A rendszámok magánszemélykocsikat jelölnek; tehát magántaxik. De akkor miért van egységes embléma és CB-rádió a három új ózdi taxin? — tettük fel a kérdést a „City 1.” gépkocsivezetőjének, Szamosi Mihálynak.
— A City Taxi Klub
országos szervezetének ózdi kirendeltsége vagyunk, mely
azonban magántaxisok csoportosulása. Idén
januárban alakult meg Budapesten, a CB-rádió pedig
azért kell, hogy a telefonközpont ennek segítségével
könnyen és gyorsan irányíthassa a kocsikat a
megrendelőhöz. A fővárosban ma már 260 City Taxi
közlekedik. Budapest után vidéki kirendeltségek
alakultak, hat város magántaxisai csatlakoztak a
szervezethez, köztük mi, ózdiak is, elfogadva az
alapszabályzatot.
Két éve létezik Magyarországon magántaxizás és azóta tart a harc az utasért a hivatásosokkal. Ózdon tavaly novemberben Szamosi Mihály volt az, aki a városi tanácstól elsőként kapott működési engedélyt magántaxira. Aztán egy fővárosi fuvar alkalmával meglátta a City Taxi-emblémát. Érdeklődött, majd két korábbi volános kollégájával belépett a City Taxi szervezetbe. Az ország maszek taxisainak 90 százaléka korábban hivatásos taxis volt. Természetes tehát, hogy az ózdi City Taxi sofőrjei korábban a Volánnál taxiztak. A szakmai tudáson kívül szigorú feltételeknek kellett megfelelniük ahhoz, hogy kocsijaikra feltehessék az emblémát, mely olyan, mint egy márkavédjegy. Ilyen feltétel volt például a működési engedély, az erkölcsi bizonyítvány, a tiszta, esztétikus, és 6 évnél nem régebbi gépkocsi, a CB-rádió állandó telefonközponttal, a beépített magnó-rádió, a havi 150 Ft tagdíj fizetése, hogy csak néhányat említsünk.
— A megszokotton kívül milyen új szolgáltatásaik vannak?
— Alapelvünk, hogy az utas minden utazással kapcsolatos kívánságát teljesíteni kell. Éjjel-nappal dolgozunk és telefonügyeletet tartunk a 11-047-es számon. Vidéki fuvarnál és a mozgássérülteknek 10 százalékos árkedvezményt adunk. A CB-rádió és a telefonközpont segítségével akár utazás közben segítünk szállást, szórakozási lehetőséget keresni. Előrendelést is felveszünk, vagy esküvőre, bankettre, ha kívánják, feldíszített autót biztosítunk. Mindezt gyorsan, pontosan és garanciával vállaljuk.
A többletszolgáltatásért nem számítunk fel külön díjat. A viteldíjunk valamivel kevesebb a Volán-taxiétól. Eszerint a 8 Ft-os alapdíj és 6 forintos kilométerenkénti viteldíj azonos a Volánéval, de a várakozás nálunk csak 1 Ft percenként.
Az ózdi City Taxi kirendeltség jelenleg három személykocsiból és két teherautóból áll. Ez utóbbiakat is felszerelték CB-rádióval, ezzel vállalnak tehertaxi megrendelést is. Tervezik még egy személykocsi és három teherautó szolgálatba állítását is. Megrendelték a taxamétereket és várják a tanácsi döntést az állandó droszt ügyében is, melyet a város forgalmas pontján kértek kijelölni. E tervek megvalósulásával még jobb szolgáltatást tudnak majd a lakosságnak nyújtani. Ezért jelentős és örvendetes a City taxik megjelenése Ózdon. Létrejöttükkel mindenképpen javul(t) a város taxiellátása. Bízunk abban, hogy a szolgáltatás színvonalának emelkedésével a City Taxi és a Volán-taxi között kialakul egy egészséges konnkurrercia, mert ezzel a lakosság jár jól.”
Két éve létezik Magyarországon magántaxizás és azóta tart a harc az utasért a hivatásosokkal. Ózdon tavaly novemberben Szamosi Mihály volt az, aki a városi tanácstól elsőként kapott működési engedélyt magántaxira. Aztán egy fővárosi fuvar alkalmával meglátta a City Taxi-emblémát. Érdeklődött, majd két korábbi volános kollégájával belépett a City Taxi szervezetbe. Az ország maszek taxisainak 90 százaléka korábban hivatásos taxis volt. Természetes tehát, hogy az ózdi City Taxi sofőrjei korábban a Volánnál taxiztak. A szakmai tudáson kívül szigorú feltételeknek kellett megfelelniük ahhoz, hogy kocsijaikra feltehessék az emblémát, mely olyan, mint egy márkavédjegy. Ilyen feltétel volt például a működési engedély, az erkölcsi bizonyítvány, a tiszta, esztétikus, és 6 évnél nem régebbi gépkocsi, a CB-rádió állandó telefonközponttal, a beépített magnó-rádió, a havi 150 Ft tagdíj fizetése, hogy csak néhányat említsünk.
— A megszokotton kívül milyen új szolgáltatásaik vannak?
— Alapelvünk, hogy az utas minden utazással kapcsolatos kívánságát teljesíteni kell. Éjjel-nappal dolgozunk és telefonügyeletet tartunk a 11-047-es számon. Vidéki fuvarnál és a mozgássérülteknek 10 százalékos árkedvezményt adunk. A CB-rádió és a telefonközpont segítségével akár utazás közben segítünk szállást, szórakozási lehetőséget keresni. Előrendelést is felveszünk, vagy esküvőre, bankettre, ha kívánják, feldíszített autót biztosítunk. Mindezt gyorsan, pontosan és garanciával vállaljuk.
A többletszolgáltatásért nem számítunk fel külön díjat. A viteldíjunk valamivel kevesebb a Volán-taxiétól. Eszerint a 8 Ft-os alapdíj és 6 forintos kilométerenkénti viteldíj azonos a Volánéval, de a várakozás nálunk csak 1 Ft percenként.
Az ózdi City Taxi kirendeltség jelenleg három személykocsiból és két teherautóból áll. Ez utóbbiakat is felszerelték CB-rádióval, ezzel vállalnak tehertaxi megrendelést is. Tervezik még egy személykocsi és három teherautó szolgálatba állítását is. Megrendelték a taxamétereket és várják a tanácsi döntést az állandó droszt ügyében is, melyet a város forgalmas pontján kértek kijelölni. E tervek megvalósulásával még jobb szolgáltatást tudnak majd a lakosságnak nyújtani. Ezért jelentős és örvendetes a City taxik megjelenése Ózdon. Létrejöttükkel mindenképpen javul(t) a város taxiellátása. Bízunk abban, hogy a szolgáltatás színvonalának emelkedésével a City Taxi és a Volán-taxi között kialakul egy egészséges konnkurrercia, mert ezzel a lakosság jár jól.”
Egy — a lap hasábjain —
évekkel később megjelt apróhirdetésből pedig az is
kiderül, hogy az ózdi City Taxi a K18 AM-et használta a
fuvarközvetítéshez:
„Billenős
tehergépkocsival, sóder, salak, homok és mindennemű
ömlesztett áruk szállítását vállalom. Közületeknek és
magánszemélyeknek egyaránt. Fábián Béla. Ózd, City Taxi.
Tel.: 11-047, vagy CB-rádión, az AM középső 18-as
csatornán.”
„A Március 15. út egyik
házának kapujában vár Lemperger László, akinek CB-s
hívószáma 8345. Készülékét szívesen mutatja meg:
— Az egri áfész-boltban vásároltam ezt a Stalker IX. készüléket. Nekem nagyszerűen bevált. Innen a lakásból beszéltem már egri, miskolci CB-s kollégákkal is. A másik készülék a kocsimba van beépítve. Ha Budapestre megyek kocsival, még mielőtt beérek a városba, hívom a CB-seket, akik aztán sokat segítenek például abban, hogy amit vásárolni akarok, hol vehetem meg, vagy megadják azt az útirányt, amelyiken a leggyorsabban juthatok el úticélomhoz.
— Az egri áfész-boltban vásároltam ezt a Stalker IX. készüléket. Nekem nagyszerűen bevált. Innen a lakásból beszéltem már egri, miskolci CB-s kollégákkal is. A másik készülék a kocsimba van beépítve. Ha Budapestre megyek kocsival, még mielőtt beérek a városba, hívom a CB-seket, akik aztán sokat segítenek például abban, hogy amit vásárolni akarok, hol vehetem meg, vagy megadják azt az útirányt, amelyiken a leggyorsabban juthatok el úticélomhoz.
— Egerben és Miskolcon is
ezt tapasztaltuk — veszi át a szót Révai Zoltán. — A
CB-sek összetartanak és mindenkinek segítenek. Mindenki
mindenkinek a barátja, tegezzük egymást még akkor is, ha
csak először teremtünk kapcsolatot egymással.
A tegezés a CB-sek között kötelező. A fővarosban vagy Egerben a CB-s klub állandó ügyeletet tart, ezek a CB-sek általában nyugdíjasok. Ózdon is nagy az összetartás. A múltkor az egyik ABC-bolt közelében egy férfi feküdt a kerítés tövében. Rádión beszóltam az iparőrségnek — nekik van készülékük — és pár perc múlva már a helyszínen volt a mentő. A mentősök azt mondták, hogy ha egy órával később találják meg a férfit, akkor megfagyott volna.
A tegezés a CB-sek között kötelező. A fővarosban vagy Egerben a CB-s klub állandó ügyeletet tart, ezek a CB-sek általában nyugdíjasok. Ózdon is nagy az összetartás. A múltkor az egyik ABC-bolt közelében egy férfi feküdt a kerítés tövében. Rádión beszóltam az iparőrségnek — nekik van készülékük — és pár perc múlva már a helyszínen volt a mentő. A mentősök azt mondták, hogy ha egy órával később találják meg a férfit, akkor megfagyott volna.
Éles János rendőr
százados, a városi-járási rendőrkapitányság közlekedési
alosztályvezetője:
— Ha Ózdon lenne CB-klub, az nekünk nagy segítséget jelentene. Sokszor előfordul, hogy a város külterületén az egyetlen nyilvános telefon rossz, vagy megrongálták és így csak később tudunk a helyszínre menni. Ilyen esetekben a CB-sek segítsége jól jönne. Mi mindenféle támogatást örömmel fogadunk, amivel munkánkat gyorsabban és jobban tudnánk elvégezni.
Taliga László, az ózdi mentőállomás vezetője, mentőtiszt:
— Rendkívül praktikus a CB-sek segítsége más városokban. Biztos vagyok benne, hogy a szolgálat szívesen venné az ózdi CB-sek segítségét. De ehhez készülék is kell.
— Ha Ózdon lenne CB-klub, az nekünk nagy segítséget jelentene. Sokszor előfordul, hogy a város külterületén az egyetlen nyilvános telefon rossz, vagy megrongálták és így csak később tudunk a helyszínre menni. Ilyen esetekben a CB-sek segítsége jól jönne. Mi mindenféle támogatást örömmel fogadunk, amivel munkánkat gyorsabban és jobban tudnánk elvégezni.
Taliga László, az ózdi mentőállomás vezetője, mentőtiszt:
— Rendkívül praktikus a CB-sek segítsége más városokban. Biztos vagyok benne, hogy a szolgálat szívesen venné az ózdi CB-sek segítségét. De ehhez készülék is kell.
…
Hazánkban a bizományi áruházakon keresztül és az
áfész-boltokban lehet megvásárolni a CB-s készülékeket.
A rádiók teljesítményétől függően 5 ezer forinttól 50
ezer forintig terjed a készülékek ára. Ózdon jelenleg 14
CB-s hívószám működik. A működő készülékek száma
összesen 25. Az ózdiak szoros kapcsolatot tartanak fenn
a miskolci és egri klubtagokkal. Az egriek jubileumi
taggyűlésükre is meghívták az ózdiakat. Csoda-e, ha az
ózdiak is szeretnének CB-rádiós klubokat alakítani,
hiszen szervezetten jobban szolgálhatnák a közösségi
igényeket is. Ezért kérésükre közöljük, hogy aki az
alakuló klubnak tagja szeretne lenni, az hívja a 14-es
csatornán a 8345-öt. Akinek nincs még készüléke, az is
lehet pártoló-, vagy tiszteletbeli tag. Nekik is van
lehetőségük a klubba belépni: elég, ha leállítják
valamelyik CB-rádióval felszerelt gépkocsit.Kép: Strohmayer László —
Szöveg: Darab Gyula”
A következő év elején végül
megvalósult a CB-sek vágya: „Megalakult a CB-rádiósok
helvi szervezete”— adta hírül az Ózdi Vasas 1984.
január 27-én:
„Közel egy éve lapunk
hasábjain arról tájékoztattuk az olvasókat, hogy
alakulóban van Ózdon egy CB-klub. Arról is írtunk, — bár
ezt sokan tudják országos példákból —, hogy hogyan
segíthetnek a CB-rádióval rendelkezők egymáson, illetve
bárkin, milyen módon könnyíthetik a rendőrség, a mentők
munkáját, hogyan kapcsolódhatnak be nagyobb tömegeket
mozgósító rendezvények szervezésébe, stb.
Az egri és a miskolci CB-klub tagjai sikeresen tevékenykednek, és mint az országban bárhol, igen baráti, közvetlen kapcsolat alakult ki közöttük. A múlt év elején ennek példája nyomán „valami” megmozdult Ózdon is, bár akkor városunkban mindössze 25 működő készülék volt. Azóta ezek száma nőtt, és az akkori felhívás nyomán többen is jelezték: szívesen belkapcsolódnának egy CB-klub munkájába.
Ilyen előzmények után az országos egyesület hozzájárulásával megalakulhatott a helyi CB-rádióklub, amelynek alakuló ülését január 14-én tartották a Korell klubban. Néhány adat az «újszülöttről»: titkára Bodnár Endre, gazdaságvezetöje Kulcsár József, tiszteletbeli elnöke dr. Molnár László, az ÓKÜ termelési főmérnöke. Nevük: „Metall klub”. Létszámuk 33 fő. Az alakuló ülésen a titkár szép és tartalmas terveket fogalmazott meg, többek között a segélyhívó hálózat kialakítását.
Természetesen városunk társadalmi szerveinek, vállalatainak segítségét is kérve ehhez. A rendőrség, a tűzoltóság, a mentők, a vízművek, tehát az állandó szolgálatot tartó szervek látnák különösen sok hasznát az együttműködésnek.
Kulturális programokon, tömeg-, sportrendezvényeken is könnyebben biztosíthatnák a gyors információcserét, ha a CB-klub segítségét kérnék. A tagok remélik, hogy sikerül majd gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni a népművelési intézményekkel, a Hazafias Népfronttal. A tervek között szerepel minden hónap első hétfőjén 10—30 perces adásnapok bevezetése, melyen tájékoztatások, hírek, közérdekű bejelentések és baráti beszélgetések hangzanak el az FM 14-es csatornán.
A segélyhívó és a figyelő csatorna is minden bizonnyal közvetlenül szolgálja majd nemcsak a klubtagok, hanem a lakosság és a városunkba látogatók segítését.
Gondolom, akadnak olyanok, akik kicsit „fájó szívvel” olvassák ezt a tudósítást, mert rendelkeznek ugyan CB-rádióval, de mivel ezek behozatala az országba nem hivatalosan történt, nem használhatják azt. Ezen személyek jelentkezését is várják a CB-klub vezetői, hogy készülékük az országos egyesület segítségével legalizálást nyerhessen. A megalakult CB-klub titkárától azt is megtudtuk — és most közreadjuk —, hogy a soraikba belépni szándékozóknak évi 200 forint (vállalatoknak 500) tagsági díjat kell majd befizetniük. Reméljük, ez az új és minden bizonnyal nagy jövő előtt álló kezdeményezés sokat hallat majd magáról, lapunk hasábjain tájékoztatjuk később is olvasóinkat az első és a további lépésekről. Addig is: jó vételt kívánunk a CB-seknek!
Az egri és a miskolci CB-klub tagjai sikeresen tevékenykednek, és mint az országban bárhol, igen baráti, közvetlen kapcsolat alakult ki közöttük. A múlt év elején ennek példája nyomán „valami” megmozdult Ózdon is, bár akkor városunkban mindössze 25 működő készülék volt. Azóta ezek száma nőtt, és az akkori felhívás nyomán többen is jelezték: szívesen belkapcsolódnának egy CB-klub munkájába.
Ilyen előzmények után az országos egyesület hozzájárulásával megalakulhatott a helyi CB-rádióklub, amelynek alakuló ülését január 14-én tartották a Korell klubban. Néhány adat az «újszülöttről»: titkára Bodnár Endre, gazdaságvezetöje Kulcsár József, tiszteletbeli elnöke dr. Molnár László, az ÓKÜ termelési főmérnöke. Nevük: „Metall klub”. Létszámuk 33 fő. Az alakuló ülésen a titkár szép és tartalmas terveket fogalmazott meg, többek között a segélyhívó hálózat kialakítását.
Természetesen városunk társadalmi szerveinek, vállalatainak segítségét is kérve ehhez. A rendőrség, a tűzoltóság, a mentők, a vízművek, tehát az állandó szolgálatot tartó szervek látnák különösen sok hasznát az együttműködésnek.
Kulturális programokon, tömeg-, sportrendezvényeken is könnyebben biztosíthatnák a gyors információcserét, ha a CB-klub segítségét kérnék. A tagok remélik, hogy sikerül majd gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni a népművelési intézményekkel, a Hazafias Népfronttal. A tervek között szerepel minden hónap első hétfőjén 10—30 perces adásnapok bevezetése, melyen tájékoztatások, hírek, közérdekű bejelentések és baráti beszélgetések hangzanak el az FM 14-es csatornán.
A segélyhívó és a figyelő csatorna is minden bizonnyal közvetlenül szolgálja majd nemcsak a klubtagok, hanem a lakosság és a városunkba látogatók segítését.
Gondolom, akadnak olyanok, akik kicsit „fájó szívvel” olvassák ezt a tudósítást, mert rendelkeznek ugyan CB-rádióval, de mivel ezek behozatala az országba nem hivatalosan történt, nem használhatják azt. Ezen személyek jelentkezését is várják a CB-klub vezetői, hogy készülékük az országos egyesület segítségével legalizálást nyerhessen. A megalakult CB-klub titkárától azt is megtudtuk — és most közreadjuk —, hogy a soraikba belépni szándékozóknak évi 200 forint (vállalatoknak 500) tagsági díjat kell majd befizetniük. Reméljük, ez az új és minden bizonnyal nagy jövő előtt álló kezdeményezés sokat hallat majd magáról, lapunk hasábjain tájékoztatjuk később is olvasóinkat az első és a további lépésekről. Addig is: jó vételt kívánunk a CB-seknek!
Takács Mariann”
A fővárosi és a nagyobb
vidéki városokban már létező helyi segélyhívó hálózatot Ózdon is
létrehozták a helyi önkéntesek. Erről az Ózdi Vasas 1984.
április 27-ei száma adott hírt „A CB-rádiósok
összefogásával — Segélyhívó-hálózat Ózdon” címmel:
„Nemrégiben
számoltunk be az ózdi CB-sek klubalapításáról. Ezúttal
egy olyan törekvésükről lesz szó, mely figyelmet
érdemlő, és amely a CB-zés ellenzőit is
kiengesztelheti. Az ózdiak ugyanis
segélyhívó-hálózatot létesítettek a városban. Az
ország több városában működik már ilyen; a CB-sek
által létrehozott hálózat, melynek lényege: akinek
sürgős segítségre van szüksége, az bármelyik
CB-rádióstól értesítheti a rendőrséget, mentőket vagy
a tűzoltókat. A CB-rádióval felszerelt autókra egy
sárga színű, ovális formájú matricát ragasztottak fel
az ózdi klub tagjai, sőt a város határában is
elhelyeznek egy táblát, melyen közlik, hogy az idegen
az AM 14-es csatornán információt, az AM 9-es
csatornán segítséget kérhet az ózdi CB-sektől.
Valamennyi klubtag
segélyhívószámot kapott. Erre azért volt szükség, mert
a 9-es csatorna országszerte csak a segélyhívásra
használható. Tehát ha az ország valamennyi CB-klubja
megszervezi saját segélyhívóhálózatát, akkor ez a
rendszer az egész országot összekapcsolja és szükség
esetén gyors segítséget nyújt. Emellett azonban az sem
mellékes, hogy Ózdon és környékén segélyhívó-hálózat
működik, hiszen sok lakásban nincs telefon, és ezt a
hiányt a CB-vel pótolni lehet.
A klub vezetőségének éppen egy ilyen eset hívta fel a figyelmét a hálózat szükségességére. Ugyanis a Kispesti Textilgyár putnoki cérnázóüzeme nem kapott telefont, pedig tűzvédelmi okokból elengedhetetlenül szükségük volt rá. Beszereztek két CB-készüléket, az egyiket az üzemben, a másikat az ózdi tűzoltóságon helyezték el. Így ha baj van, bármikor és gyorsan tudják riasztani a tűzoltókat, vagy rajtuk keresztül a mentőket. A példa nyomán, az ózdi klub is elhelyez egy készüléket a tűzoltó-parancsokságon, a szükséges engedélyek beszerzése után.
A CB-klub vezetői és tagjai elmondták, hogy szeretnék, ha a klubba belépne az Ózdi Kohászati Üzemek is. Bizonyára kevesen tudják, hogy az ÓKÜ tulajdonában 186 készülék üzemel, két csatornán forgalmaznak. De erről egészen a közelmúltig a klub sem tudott. Így fordulhatott elő egy alkalommal, hogy az ÓKÜ csatornáján a klub másfél órán át zenés műsort sugárzott, melyben a CB-zéssel kapcsolatos hírekről számoltak be. Ez idő alatt az acélműben a darusok emiatt nem tudtak dolgozni.
A 40 csatorna közül, melyet a CB-sek használhatnak, összesen 11 foglalt, melyeket a különböző telephelyű vállalatok, szövetkezetek és intézmények saját munkájuk segítésére használnak. Ezeket a klub tagjai tiszteletben tartják.
A klub vezetőségének éppen egy ilyen eset hívta fel a figyelmét a hálózat szükségességére. Ugyanis a Kispesti Textilgyár putnoki cérnázóüzeme nem kapott telefont, pedig tűzvédelmi okokból elengedhetetlenül szükségük volt rá. Beszereztek két CB-készüléket, az egyiket az üzemben, a másikat az ózdi tűzoltóságon helyezték el. Így ha baj van, bármikor és gyorsan tudják riasztani a tűzoltókat, vagy rajtuk keresztül a mentőket. A példa nyomán, az ózdi klub is elhelyez egy készüléket a tűzoltó-parancsokságon, a szükséges engedélyek beszerzése után.
A CB-klub vezetői és tagjai elmondták, hogy szeretnék, ha a klubba belépne az Ózdi Kohászati Üzemek is. Bizonyára kevesen tudják, hogy az ÓKÜ tulajdonában 186 készülék üzemel, két csatornán forgalmaznak. De erről egészen a közelmúltig a klub sem tudott. Így fordulhatott elő egy alkalommal, hogy az ÓKÜ csatornáján a klub másfél órán át zenés műsort sugárzott, melyben a CB-zéssel kapcsolatos hírekről számoltak be. Ez idő alatt az acélműben a darusok emiatt nem tudtak dolgozni.
A 40 csatorna közül, melyet a CB-sek használhatnak, összesen 11 foglalt, melyeket a különböző telephelyű vállalatok, szövetkezetek és intézmények saját munkájuk segítésére használnak. Ezeket a klub tagjai tiszteletben tartják.
Darab Gyula”
Nem mindenkinek tetszett
azonban a helyi CB-sek tevékenysége, — erről olvashatunk
az Ózdi Vasas „A CB-rádiózásról, nemcsak CB-seknek”
címet viselő, 1984. június 29-én napvilágot
látott írása, amely részletesen kitért arra, hogy a
korabeli, megfelelő zavarvédettséggel gyárilag nem
ellátott háztartási híradástechnikai eszközökben
(műsorvevő rádiók, televíziók, lemezjátszók) gyakran
szólalt meg az egyébként szabályosan telepített, és
üzemeltetett CB rádiók forgalmazása, amely állandó
feszültségeket okozott a két tábor között.
Tájékoztató tábla a
település határánál: „Információ AM-14, Segélyhívás: AM-9”
„Tetszik vagy sem, de
a CB-rádiózás ma már polgárjogot nyert, ám ez több
városban nem okozott osztatlan örömet a lakosság
körében. Pedig a CB-sek nagyon igyekeznek azért, hogy
az ellenzők megbékéljenek velük, több olyan
kezdmeményezésük volt mar eddig is, mellyel a hobbijuk
adta lehetőségeket, előnyöket a lakosság szolgalatába
állították. Ennek ellenére napirenden szerepelnek a
cébések és ellenzőik közötti viták, rosszabb esetben a
készülékek antennáinak megrongálására is sor kerül.
Az ózdi CB-rádiósok Metall klubjának tagjai sem mentesek a panaszoktól. Egyiküknek éppen a minap vágta el egyik lakótársa az antennakábelt, tönkretéve ezzel a készüléket, tápegységet, antennát és kábelt önmagába foglaló 35 ezer forintos értékű rádiórendszert.
Az elvágott kábelpótlás nem könnyű és drága is. A lakók arra panaszkodnak, hogy zavarja a CB-rádió a televízióadást. Ha ilyen előfordul, a rongálás helyett célszerűbb a békés egymás mellett élést szem előtt tartva személyesen megkérni a CB-rádió tulajdonosát, hogy hárítsa el a hibát, ha van ilyen. Mert az esetek többségében a készülékek a posta szigorú szabályainak megfelelően telepítettek, üzemelnek. Az ózdi CB-seknél szabályszegés még nem fordult elő, hiszen ez önös érdekük is. Ugyanis a posta rendszeresen és teljesen váratlanul, a cébések tudta nélkül ellenőrzi az adásokat, a készülékek teljesítményét. Akiket szabályszegésen érnek, annak engedélyét határozatlan időre bevonják és készülékét leplombálják.
A szabályos cébézés ellenére is előfordul, hogy a tévékészülékeket zavarják a rádiósok. Ez annak tudható be, hogy a CB túl gyorsan terjedt el és az ezzel kapcsolatos műszaki, technikai változtatásokra a Videoton és az Orion nem tudott felkészülni. Így csak idén január 1-től gyártanak olyan készülékeket, melyeket semmiképpen nem zavar a CB-adás. Az ezt megelőzően készült és vásárolt készülékekbe is beépíthető egy tíz forint értékű alkatrész, mellyel ugyancsak kiküszöbölhető a tévéadás zavarása. A cébések szívesen adnak tanácsot és segítséget a zavarok megszüntetésére és ha netalán a saját készülékükben van a hiba, azt készséggel elhárítják.
Közös érdek ez, mert vitathatatlan előnyökkel jár a cébézés nemcsak a hétvégekre telefon nélkül maradt kis falvakban, az utakon, hanem a városokban is gyors segítséget jelent. Az ózdi klub az országban huszonkilencedikként megszervezte a segélyhívó hálózatot. Május 11-től csaknem 50 esetben hívtak segítséget CB-rádión keresztül erdőtűzhöz, közúti balesethez, utcai rosszüllétekhez, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanakkor az országban elsőként helyezték el a város határában azokat a táblákat, melyeken tájékoztatják az idegeneket a segélyhívóhálózat igénybevételének lehetőségeiről. A táblákat a KBT és a városi tanács műszaki osztályának engedélyével a somsályi elágazásnál, az új köztemetőnél és a Szilvásváradra vezető út mentén helyezték el a tagok saját kivitelezésben.
Több vállalattal, intézménnyel tárgyal a klub arról, hogy a készülékekkel rendelkezők jogi tagsági viszonyt létesítsenek a klubbal, vagy támogatást nyújtsanak. Megbeszéléseket folytatnak az ÓKÜ‑vel is erről, mely 187 darab készülékkel rendelkezik. Már az is segítséget jelentene, ha a vállalatnál kiselejtezett készülékeket a megsemmisítés helyett eladnák a klubnak. Az ózdi cébések több új kezdeményezést terveznek, így például a nagyobb városi rendezvények lebonyolításába is szeretnének besegíteni, mint tették azt a Porán Rally autóversenyen, vagy a tavalyi alkotmánynapi autós felvonuláson, amikor az útvonal biztosítását látták el.
Az ózdi CB-rádiósok Metall klubjának tagjai sem mentesek a panaszoktól. Egyiküknek éppen a minap vágta el egyik lakótársa az antennakábelt, tönkretéve ezzel a készüléket, tápegységet, antennát és kábelt önmagába foglaló 35 ezer forintos értékű rádiórendszert.
Az elvágott kábelpótlás nem könnyű és drága is. A lakók arra panaszkodnak, hogy zavarja a CB-rádió a televízióadást. Ha ilyen előfordul, a rongálás helyett célszerűbb a békés egymás mellett élést szem előtt tartva személyesen megkérni a CB-rádió tulajdonosát, hogy hárítsa el a hibát, ha van ilyen. Mert az esetek többségében a készülékek a posta szigorú szabályainak megfelelően telepítettek, üzemelnek. Az ózdi CB-seknél szabályszegés még nem fordult elő, hiszen ez önös érdekük is. Ugyanis a posta rendszeresen és teljesen váratlanul, a cébések tudta nélkül ellenőrzi az adásokat, a készülékek teljesítményét. Akiket szabályszegésen érnek, annak engedélyét határozatlan időre bevonják és készülékét leplombálják.
A szabályos cébézés ellenére is előfordul, hogy a tévékészülékeket zavarják a rádiósok. Ez annak tudható be, hogy a CB túl gyorsan terjedt el és az ezzel kapcsolatos műszaki, technikai változtatásokra a Videoton és az Orion nem tudott felkészülni. Így csak idén január 1-től gyártanak olyan készülékeket, melyeket semmiképpen nem zavar a CB-adás. Az ezt megelőzően készült és vásárolt készülékekbe is beépíthető egy tíz forint értékű alkatrész, mellyel ugyancsak kiküszöbölhető a tévéadás zavarása. A cébések szívesen adnak tanácsot és segítséget a zavarok megszüntetésére és ha netalán a saját készülékükben van a hiba, azt készséggel elhárítják.
Közös érdek ez, mert vitathatatlan előnyökkel jár a cébézés nemcsak a hétvégekre telefon nélkül maradt kis falvakban, az utakon, hanem a városokban is gyors segítséget jelent. Az ózdi klub az országban huszonkilencedikként megszervezte a segélyhívó hálózatot. Május 11-től csaknem 50 esetben hívtak segítséget CB-rádión keresztül erdőtűzhöz, közúti balesethez, utcai rosszüllétekhez, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanakkor az országban elsőként helyezték el a város határában azokat a táblákat, melyeken tájékoztatják az idegeneket a segélyhívóhálózat igénybevételének lehetőségeiről. A táblákat a KBT és a városi tanács műszaki osztályának engedélyével a somsályi elágazásnál, az új köztemetőnél és a Szilvásváradra vezető út mentén helyezték el a tagok saját kivitelezésben.
Több vállalattal, intézménnyel tárgyal a klub arról, hogy a készülékekkel rendelkezők jogi tagsági viszonyt létesítsenek a klubbal, vagy támogatást nyújtsanak. Megbeszéléseket folytatnak az ÓKÜ‑vel is erről, mely 187 darab készülékkel rendelkezik. Már az is segítséget jelentene, ha a vállalatnál kiselejtezett készülékeket a megsemmisítés helyett eladnák a klubnak. Az ózdi cébések több új kezdeményezést terveznek, így például a nagyobb városi rendezvények lebonyolításába is szeretnének besegíteni, mint tették azt a Porán Rally autóversenyen, vagy a tavalyi alkotmánynapi autós felvonuláson, amikor az útvonal biztosítását látták el.
Fotó: Mészáros János
Szöveg: Darab Gyula”
Szöveg: Darab Gyula”
A lendületes kezdést
követően pár évvel később a nyolcvanas évek közepén sötét
felhők kezdtek el megjelenni az ózdi CB-sek egén, miután a
Magyar Posta a magánszemélyek részére is országos szinten
kötelezővé tette a frekvenciahasználati díj megfizetését a
CB rádiók után. A hatóság által kiszabott díjak az akkori
fizetések mellett jelentős megterhelést okoztak a
családoknak, ill. az egyedülállóknak, ezért sokan inkább
visszaadták a rádióengedélyüket, és végleg felhagytak a
CB-zéssel. (A témáról bővebben ide kattintva lehet
olvasni.)
Ózdi Vasas 1986. március
21. — Brékó, brékó! Mi történt a CB-klubbal?
„Az utóbbi időszakban
ismét fellángolt a vita a városban a CB-rádióval
kapcsolatban. Lapunkban többször is foglalkoztunk a
CB-sek helyzetével, akik, ha nehezen is, de végül egy
jól működő klubbot létesítettek annak idején. Aztán a
legkülönbözőbb gondok jelentkeztek a működési feltételek
további biztosításával kapcsolatban. Arról is
beszámoltunk korábban, hogy manapság már több vállalat,
szövetkezet is rendelkezik CB-rádióval, melyet a termelő
munka szolgálatába állítottak. Ám ezek a „rádiósok” nem
csatlakoztak az ózdi klubhoz.
Így például az Ózdi Kohászati Üzemek csaknem kétszáz készüléket üzemeltetett. Hogy most pontosan mennyit, arról megoszlanak a vélemények. Mert például a szállítási gyáregységnél használatos készülékeket rádiótelefonnak titulálják inkább, mint CB-nek. A szolgáltató gyáregységnél is jelentős számban használnak CB-rádiókat. A lényeg azonban az, hogy bár az ÓKÜ az ózdi CB‑klubot támogatja, mégsem tagja a klubnak. Ennek az írásnak eredetileg az volt a célja, hogy feltérképezzük, milyen készülékeket és mire használnak ÓKÜ-nél.
Márcsak azért is, mert az utóbbi időszakban a gyár környékén lakó televízió nézők esetenként akaratlanul is élvezik a gyárban működtetett rádiótelefonokon, vagy CB-rádiókon folytatott beszélgetéseket. E terven mégis változtattunk annyiban, hogy erről egy későbbi időpontban írunk majd. Ennek oka egy váratlan és meglepő hír volt, miszerint lehetséges, hogy az ózdi CB-klub megszűnik.
Hétfőn este a Korell klubban tartottak gyűlést a CB-sek, amelyen az országos egyesület képviseletében Rádi Attila is részt vett. Az értekezleten mindössze 19-en vettek részt — ettől jóval több a klubtagok száma —, ami az előzetes híreket látszott igazolni. A több órás beszélgetésből kiderült, hogy a klub lehetséges megszüntetését a körülmények, pontosabban néhány olyan rendelet megjelentetése idézte elő, melyek életbeléptetését a CB-sek sérelmezik. A Posta ugyanis úgynevezett frekvenciadíj bevezetését tervezi, ami egy-egy CB-s klubtagnak nem kevés pénzébe kerül. A CB-sek úgy vélik, hogy a díj befizetése ellenében a Posta bizonyos szolgáltatásokat — elsősorban műszaki jellegűeket — nyújthatna a készülék-tulajdonosoknak.
Ám erről szó nincs. Így aztán több CB-klub már bejelentette, hogy megszünteti tevékenységét. Az is igaz, hogy néhány nagyobb városban és Budapesten működő klubnak van arra lehetősége, hogy a frekvenciadíjat különböző szolgáltatások vállalásával kigazdálkodja. Ám ez országosan korántsem jellemző.
Így például az Ózdi Kohászati Üzemek csaknem kétszáz készüléket üzemeltetett. Hogy most pontosan mennyit, arról megoszlanak a vélemények. Mert például a szállítási gyáregységnél használatos készülékeket rádiótelefonnak titulálják inkább, mint CB-nek. A szolgáltató gyáregységnél is jelentős számban használnak CB-rádiókat. A lényeg azonban az, hogy bár az ÓKÜ az ózdi CB‑klubot támogatja, mégsem tagja a klubnak. Ennek az írásnak eredetileg az volt a célja, hogy feltérképezzük, milyen készülékeket és mire használnak ÓKÜ-nél.
Márcsak azért is, mert az utóbbi időszakban a gyár környékén lakó televízió nézők esetenként akaratlanul is élvezik a gyárban működtetett rádiótelefonokon, vagy CB-rádiókon folytatott beszélgetéseket. E terven mégis változtattunk annyiban, hogy erről egy későbbi időpontban írunk majd. Ennek oka egy váratlan és meglepő hír volt, miszerint lehetséges, hogy az ózdi CB-klub megszűnik.
Hétfőn este a Korell klubban tartottak gyűlést a CB-sek, amelyen az országos egyesület képviseletében Rádi Attila is részt vett. Az értekezleten mindössze 19-en vettek részt — ettől jóval több a klubtagok száma —, ami az előzetes híreket látszott igazolni. A több órás beszélgetésből kiderült, hogy a klub lehetséges megszüntetését a körülmények, pontosabban néhány olyan rendelet megjelentetése idézte elő, melyek életbeléptetését a CB-sek sérelmezik. A Posta ugyanis úgynevezett frekvenciadíj bevezetését tervezi, ami egy-egy CB-s klubtagnak nem kevés pénzébe kerül. A CB-sek úgy vélik, hogy a díj befizetése ellenében a Posta bizonyos szolgáltatásokat — elsősorban műszaki jellegűeket — nyújthatna a készülék-tulajdonosoknak.
Ám erről szó nincs. Így aztán több CB-klub már bejelentette, hogy megszünteti tevékenységét. Az is igaz, hogy néhány nagyobb városban és Budapesten működő klubnak van arra lehetősége, hogy a frekvenciadíjat különböző szolgáltatások vállalásával kigazdálkodja. Ám ez országosan korántsem jellemző.
Igaz ez az ózdiakra is,
akik amit a városban és a környéken vállalni tudtak, azt
már megtették. Elég ha a segélyhívóhálózatra (ez
egyébként ingyenes) a különböző nagyobb ünnepek
alkalmából, autóversenyek lebonyolításában vállalt
közreműködésükre emlékeztetünk. De kevés az ilyen
lehetőségek száma. A klub lelkes tagjai egyre inkább
megkeseredett emberekké váltak. Jól érzékelteti ezt az
is, hogy az éter lecsendesült, a klubtagok alig
használják készülékeiket.
A hétfői megbeszélésen elhangzott az a megállapítás is, hogy sajnos Magyarországon a CB-zés üzletté vált, elsősorban a taxisok miatt, akik nem egy esetben szabálytalanul működtetik készülékeiket, megnövelve annak megengedett teljesítményét a több fuvar érdekében. Hogy ez így van-e Ózdon is? Nem valószínű. A Posta ellenőriz, méréseket végez, büntet és díjat szed. Eddig más egyebet nem tehetett, mert technikai felkészültsége a segítségadáshoz nem megfelelő. A CB-sek Országos Egyesülete sem tudja igazán képviselni a készülék tulajdonosok és klubtagok érdekeit.
Talán ezért is vetődött fel, hogy az országos egyesület megpróbál valamelyik minisztériumhoz fordulni segítségért. A Művelődési Minisztériumnak összesen 64 különböző egyesülete van Rádi Attila szerint. Szeretnék ha ez a szám a CB-sekkel növekedne. De ez sajnos még csak elképzelés. Tény, hogy ha egy minisztériumhoz tartozhatnának a CB-sek, talán érdekvédelmük is jobban biztosítható lesz. Addig azonban, míg e tekintetben nem lesz változás, a klubboknak meg kell próbálni működési területükön olyan szolgáltatásokat végezni, melyből bevétel is képződhet. Annyi bizonyos, hogy az eddigi támogatásokból a működés nem biztosítható, tehát ez lehet az előrelépés útja.
Az ózdiak végül úgy döntöttek — talán a korábban elért szép eredmények miatt is —, hogy megpróbálják fenntartani a klubot. De hogy ez meddig sikerül, sajnos nemcsak rajtuk múlik.
A hétfői megbeszélésen elhangzott az a megállapítás is, hogy sajnos Magyarországon a CB-zés üzletté vált, elsősorban a taxisok miatt, akik nem egy esetben szabálytalanul működtetik készülékeiket, megnövelve annak megengedett teljesítményét a több fuvar érdekében. Hogy ez így van-e Ózdon is? Nem valószínű. A Posta ellenőriz, méréseket végez, büntet és díjat szed. Eddig más egyebet nem tehetett, mert technikai felkészültsége a segítségadáshoz nem megfelelő. A CB-sek Országos Egyesülete sem tudja igazán képviselni a készülék tulajdonosok és klubtagok érdekeit.
Talán ezért is vetődött fel, hogy az országos egyesület megpróbál valamelyik minisztériumhoz fordulni segítségért. A Művelődési Minisztériumnak összesen 64 különböző egyesülete van Rádi Attila szerint. Szeretnék ha ez a szám a CB-sekkel növekedne. De ez sajnos még csak elképzelés. Tény, hogy ha egy minisztériumhoz tartozhatnának a CB-sek, talán érdekvédelmük is jobban biztosítható lesz. Addig azonban, míg e tekintetben nem lesz változás, a klubboknak meg kell próbálni működési területükön olyan szolgáltatásokat végezni, melyből bevétel is képződhet. Annyi bizonyos, hogy az eddigi támogatásokból a működés nem biztosítható, tehát ez lehet az előrelépés útja.
Az ózdiak végül úgy döntöttek — talán a korábban elért szép eredmények miatt is —, hogy megpróbálják fenntartani a klubot. De hogy ez meddig sikerül, sajnos nemcsak rajtuk múlik.
Darab Gyula”
Arról, hogy végül mikor
szűnt meg az ózdi CB-s klub, nem sikerült hitelt érdemlő
bizonyítékot találnom, — feltételezésem szerint valamikor
a rendszerváltoztatás (1990) környékén történhetett
mindez.
2024.01.04.
Szegecs