Garázs

A Teaberry Stalker XX [kiejtve: stalker húsz] asztali CB rádió-típus korát tekintve bőven túl van a negyedik X-en — ennek ellenére a mai napig kifejezetten impozáns megjelenésű. A CB rádiózással kapcsolatban nagyon sok olyan széles körben elterjedt legenda él, amely műszakilag nincs alátámasztva. A „koaxkábelt hangolni kell”, „a visszhangos mikrofonnal messzebbre lehet szólni” mellett gyakori tévhit az is, hogy az asztali CB rádiók adás, ill. vételi paramétereikben felülmúlják az autóba tervezett mobil rádiókat. Márpedig a műszaki követelményeket rögzítő jogszabályok nem tesznek különbséget asztali, ill. mobil típusok között: azonos feltételeknek kell(ett) megfelelniük a gyártáskori típusengedélyezés során. Szintén cáfolja a legendát az is, hogy az asztali Stalker XX belsejébe pillantva ugyanazt az alaplapot találjuk, mint az azonos korú Stalker IX mobilrádióban.

Korai kivitelű Stalker XX látható az index fórumos CBsPisti fotóján.

A 1979-től gyártott korai példányok (PC-385 jelű alaplappal szerelve) még csak AM és SSB üzemmódot tudtak 4, ill. 12 W kimenő teljesítménnyel, valamint csak a középső 40 csatornán működtek. Ugyanezt a panelt szerelték az FM nélküli Stalker IX, President Washington, Cobra 142GTL, és még számos más típusba, amelyeket egyaránt az Uniden cég gyártott.

A későbbi modellfejlesztések eredményeképpen került be az FM üzemmód, és negyven helyett nyolcvan csatorna a szolgáltatások közé (PC-411 jelű alaplap).

A Stalker XX készülék a IX rádiós panelje mellett tartalmaz még egy hálózati tápegységet, egy nagyméretű, előlapi hangszórót és egy digitális órát is. A két (Deprez-rendszerű) mutatós műszer közül a bal oldali a beépített SWR mérő kijelzője, míg társáról a vett jel erősségének S értéke olvasható le a vétel során.

Az alsó sorban elhelyezett forgatógombok a Stalker IX-ről, míg az óra alatti nyomógombok a President Grant típusról lehetnek ismerősek.

Hasznos kiegészítő az előlapi fejhallgató aljzat, amely segítségével pl. a család zavarása nélkül lehet otthon CB rádiózni.

A használtpiacon felbukkanó modellek között gyakran találhatóak olyan példányok, amelyek eredetileg 40 csatornásak voltak, és egy plussz kvarc beépítésével utólag tették őket 2x40 csatornássá. A közép és felső sávot is tudó modelleknél a CB/PA kapcsoló helyén „HI/LO” felirat olvasható. Mivel az előlapok, és a rádiós panelek nem minden esetben egy időben készültek, így találkozhatunk olyan modellekkel is, amelyeknél az új funkció matricával került feltüntetésre.

A hátfal a nagy felületen elhelyezett perforált szellőzőrácsok mellett a SO-239-es antennaaljzatot, egy külső hangszóró csatlakoztatását lehetővé tevő jack kimenetet, és egy külső, 12 voltos tápcsatlakozót tartalmaz. Utóbbit arra az esetre, ha a rádiót nem hálózatról, hanem akkumulátorról szeretné üzemeltetni a használója.

Annak ellenére, hogy a Stalker XX típus 2002. január elsejétől hivatalosan nem tartható üzemben (hiszen nem felel meg az érvényes jogszabályi előírásoknak), és a benne lévő elektrolit kondenzátorok is rég kiszáradtak az elmúlt 40-42 év (!) során — ráadásul rengeteg a szakszerűtlenül javított, eltekergetett példány is — a rádiós börzéken, internetes használtcikk oldalakon nem szégyellnek érte akár 50.000 Ft-os, teljesen irreális árat elkérni az eladók.