Garázs

A hazai krónikus telefonhiányra válaszképp életre hívott Apostol utcai CB-Segélyről, ill. a tabáni CB-állomásról egy-egy korábbi cikkben már olvashattak a garazs.de rendszeres látogatói.

A telefonínség a rendszerváltoztatást követően sem szűnt meg egyik napról a másikra, így a mindennapi segítségkérés egy közúti baleset, rosszullét esetén továbbra is problémát jelentett.

A CB rádiók telefonpótlóként történő felhasználása tehát ezekben az években is mindennapos volt. A Taxisok Világa magazin 1991 februárjában keresete fel az akkor már 8 éves, Apostol utcai CB-Segélyt azért, hogy bemutassa az ott folyó munkát, ill. felhívja a figyelmet azokra a szempontokra, amelyekre ügyelve a bejelentők nagyságrendekkel meggyorsíthatják a beavatkozás sebességét. Az alábbiakban a cikket teljes terjedelmében teszem közzé:

"A CB rádióval rendelkező taxisok nagy részének természetes, ha balesetet, tűzesetet vagy bűncselekményt tapasztal „átcsavar közép 9-re”, és az eseményt jelenti a CB-Segélynek. Erről az időnként életmentő szolgáltatásról beszél Dobai Sándor a Rádiósok Országos Egyesületének a főtitkára, és Gazdag György a Segélyszolgálat vezetője. Célunk — az új CB-s kollégák tájékoztatása mellett hogy az AM 9-es csatornán minél gyorsabban, lényegre törőbben tudjanak fogalmazni az eseményeket bejelentő taxisok.
— Kérem, mondja el a Segélyszolgálat vázlatos történetét! Hogyan alakult ki ez a korszerű rendszer?
— A történet körülbelül nyolc évvel ezelőtt kezdődött, amikor a CB-zés egy viszonylag szűk rétegnek volt a hobbyja, és az ilyen rádióval rendelkezők száma országosan is csak 1000-1200 volt. Az ilyen készülékkel rendelkezők baráti viszonyban voltak. A 14-es csatornán működött a „Tabán” rádióállomás is, ami akkoriban egyesítette a mai CB-Segélyt, a Tornyot, és a CB Centrumot. Elsősorban hétvégi ügyeletet adtak. Ebbe az univerzális központba szolgálatra még önként jelentkeztek. Azonban ez a szűk kör elkezdett bővülni, és a meghitt, baráti stílusba disszonáns hangok vegyültek. Ekkoriban kezdték a CB-t üzleti célokra használni, és jogot formálni egyes csatornákra. Elsőként a 14-es „esett áldozatul” az autómentősöknek, akik egyszerűen kitakarították a polgári CB-seket. Ezután, mikor megalakult a Buda- és City taxi, ők is kerestek „saját helyet” ahonnan „természetesen” mindenki másnak el kellett tűnni… Ezzel párhuzamosan felvetődött az, hogy arra a fajta szolgáltatásra amit a „Tabán” nyújt szükség van, de már nemcsak a hétvégeken, hanem folyamatosan 24 órán keresztül. Az ötletet felkarolta a CB Rádiósok Országos Egyesülete és megszervezte a CB-Segélyt a középső 9-es csatornán.
— Milyen a hatótávolsága a segélyfogadó-állomásnak? Kiterjed a főváros környékére is?
— Igazából nekünk nem volt sohasem célunk, hogy túl messzire szóljon a Segély. Mi gyakorlatilag Budapestet akartuk ellátni, és mondhatjuk, hogy — leszámítva Erzsébetet ami kicsit rosszabbul jön — ez sikerült is. Ami a kérdés második felét illeti: azt látni kell, hogy ez egy rendszer, ami 1990 végére 80 városban működik. A különbség csak az, hogy Budapestet leszámítva mindenhol a Tűzoltóságon van elhelyezve a CB rádió. Így ezeken a helyeken az ügyeletes tűzoltón múlik, hogy a készüléket lehalkítja-e vagy sem. Felügyeletükre a helyi önkormányzatoknak és a tűzoltóknak van lehetősége. Hívásuk is így történik: az illető város neve és a 05 (pl.: Gödöllő 05). Tehát a főváros környékén a helyi rádiósok jobban és pontosabban tudnak intézkedni, mint mi innen Budapestről.
— A BRFK-val „forró drót” van kiépítve, amelyen keresztül bármely rendőri szervvel tud beszélni a szolgálatban lévő diszpécser. A mentőkhöz, tűzoltókhoz URH rádiót telepítettünk. A Tűzoltóságon a rádió ugyanott van elhelyezve ahol a 05 cseng, de míg a telefont egy beosztott veszi fel, a mi hívásunk az ügyelet vezetőjéhez fut be. Ő az egyébként aki meghatározza, hogy mennyi és milyen típusú autó vonuljon ki egy esethez. A mentőknél szintén ugyanúgy közvetlenül az irányító ügyeletessel beszélünk.

Ez az amit a taxisok nagy része képtelen megérteni. Ők, ha az esetet jelentették, perceken belül már reklamálják is, hogy miért nincs már ott a mentő? Azért, mert az ő lehetőségeik is korlátozottak. Van amikor egyszerűen kocsihiány van. Ott volt például a januári villamos-katasztrófa, ahová Budapest mentőinek 70%-a kivonult. Az esetleges többi helyszínen ez problémát okozhatott. A másik ok ahogy a mentősök szokták mondani: „mi is négy keréken megyünk”! Tehát ha a baleset helyszínéhez nincs közel autójuk akkor távolabbról kell küldeni, és ez az idő a helyszínen nyilván többnek tűnik. Azt azonban a taxisoknak is tudni kell: a mentőknél és a tűzoltóknál a diszpécsereknek egyik ujjuk az indítógombon van. A riasztást azonnal leadják. Nagyon profik! Sajnálatos, hogy a felszerelésük ilyen pocsék!
— Tehát az esetleges késés már nem a Segélyállomáson múlik?
— Nem! Azonban mi sohasem szoktuk sürgetni a mentőket vagy a tűzoltókat! Ők tudják és végzik a dolgukat. Ha mi azt mondjuk, hogy itt meg itt, ez meg ez történt, akkor a létező legközelebbi autót a legsürgősebben odaküldik. Természetesen, mint azt az előbb mondtam a gyorsaságot az ő eszközparkjuk erősen befolyásolja.
— Mit tehet a bejelentő taxis annak érdekében, hogy legalább az eset bejelentése ne tartson sokáig?
— Legelőször is tudomásul kell venni, hogy egy mentőautót nem úgy rendelnek mint egy combit a Nagy vásártelepre! Például: „CB-Segély! Küldjél egy nagy mentőt!” Ezt akár ne is mondta volna! Vagy például ahogy a City szokta mondani: "CB-Segély! Küldjél gyorsan mentőt, rendőrt, tűzoltót mert egy nagy baleset van!” — Ne ezt mondja! A bejelentő ne azzal kezdje, hogy mi mit csináljunk! Ezzel csak az időt rabolja. Mi minden esetben pontosan el tudjuk dönteni, hogy kinek és milyen sorrendben szólunk.
Az eseményt bejelentő mondja meg pontosan mi történt. Amit lát (pl.: „elgázoltak egy gyalogost, aki a földön fekszik, és a fejéből folyik a vér, eszméletlen”) Ismétlem: nem az a lényeg, hogy nekünk elmondja mit is csináljunk.
Fontos a pontos helyszín (kerület, utca, házszám). Itt szintén meglepő dolgokat szoktak mondani: pl. Üllői u. 51. Ez lehet IX., XIX., XVIII. kerület is!

Vagy: Baleset történt! Hol? Tudod itt a KISRABLÓNÁL! Azonban míg a taxisnak tudni kell (?!) hol van a Kisrabló, nekem nem! Nekem ismétlem: kerület, utca, házszám kell hogy riasztani tudjak.
— Sok esetben az a tapasztalat, hogy a bejelentőtől megkérdezik a rendszámot, CB-számot, csapatot stb. Nem hátráltatja ez a gyors intézkedést?
— A szolgálatban lévők a következőkre vannak kioktatva: Amíg a mentőt el nem indította nem kérdezhet semmi mást. Az egyéb kérdéseket csak ezután teheti fel (rendszámok, taxi-szám, csapat stb.) Minden esetben meg kell mondani a bejelentőnek, hogy a Segély intézkedik és kinek szól. Azonban azt tudomásul kell venni, hogy ügyeleteseink nem úgy rádióznak mint a taxisok, akik akkor is beszélnek ha nem szükséges. Ők a mentőknél, tűzoltóknál megszokták, hogy tőmondatokban beszélnek, tehát ha a 9-es csatornán csönd van attól még dolgozunk!
— Kik dolgoznak a Segélyállomáson?
— Olyanok akik főállásban a mentőknél, tűzoltóknál dolgoznak. Van baleseti helyszínlelőnk is. Csak profikat alkalmazunk! Ők tudnak segíteni addig is míg a mentők a helyszínre érnek. Tehát ők tudják hogy mit kérdeznek és miért. Például a tűzoltóknál nem mindegy, hogy a tűz a harmadikon van vagy a földszinten? Van-e személy az égő lakásban? Van-e robbanásveszély?
— Ezt honnan tudja a taxis?
— Ha már segít menjen oda és kérdezze meg! Nekem egyszer jelentették, hogy a Kassai téren a toronyházban a 9. emeleten robbanást hallottak és egy lakás kigyulladt. Miután jelentettem, a tűzoltóktól a következő kérdéseket kaptam: Van-e vezetékes gáz a házban? Vannak-e felszálló vezetékek, a fecskendők csatlakoztathatók-e? Ezekre a dolgokra sok esetben nem gondol a bejelentő, de azért fontosak. Ezért el kell fogadni a Segély útmutató kérdéseit.
— Azért az elmondottakról nekem az a véleményem, ha tőlem a CB-Segély azt kérdezné, hogy van-e a házban „alsó csatlakozása a tűzoltó fecskendőnek?”, hát bizony nem a profi jelzőt használnám elsőnek a Segélyállomásra!
— Természetesen ilyen információkat csak a bejelentés után kell mondani. Sokan meg is teszik. Azt tapasztaljuk, hogy a taxisok nagy része végtelenül segítőkész. Csak egy-két deviáns van közöttük.
— Mit lehet ezen a csatornán bejelenteni?
— Balesetet, rendőrségi ügyeket (verekedést, feltört autót, betörést stb.) Tüzet és egyéb tűzoltósági eseményt (kidőlt fa, beszorult személy, gázömlés, leszakadt vezeték, tűzveszély, beszakadt úttest stb.) Közműhibát, lámpahibát, úthibát, csúszósságot, vízcsőtörést, stb. Tehát közérdekű bejelentést. Orvosi ügyeletet is lehet hívni.
— Mit nem lehet?
— Nem lehet hívni autómentőt! A segély ezzel nem foglalkozik. Nem tartozik ránk az információadás sem. (Pl. mikor és honnan indul a vonat, stb.)
— Mik a terveik a közeli jövőben?
— Szeretnénk a rádiónkat távvezérelté tenni, hogy az esetleges rosszabb vételi körülmények között is tudjunk forgalmazni. Ez egy eléggé bonyolult műszaki megoldást igényel majd.
A másik célunk, hogy a Tűzoltóság részére összegyűjtsünk egy nagy teherbírású daruskocsira való pénzt. Ehhez kérjük a taxisok segítségét, hiszen ők is kerülhetnek olyan helyzetbe amikor ilyen autóra lenne szükség. Az adomány az adóalapból leírható! Csekkhez bármelyik Tűzoltóságon hozzá lehet jutni. Segítségüket előre is köszönjük!

A Taxisok Világa korabeli számait az Arcanum Digitális Tudománytárban találtam meg. Hatalmas köszönet nekik a szkennelésért, és a digitalizált anyagok elérhetővé tételért!