Garázs — A taxisblokád miatt tiltották be a CB-t?

A taxisblokád miatt tiltották be a CB rádiózást Magyarországon (?)

Széleskörben elterjedt tévhitek a hazai CB-s társadalomban — I. rész…

A hazai cb-s közösségben számos olyan tévhit él, amelynek valótlanságáról 5 percen belül meg lehetne győződni, — amennyiben valaki venné a fáradságot, hogy utánanézzen a tényeknek, vagy legalább bármiféle kétség merülne fel benne az állítás valószerűségével kapcsolatban. Ilyen például az „antennakábelt hangolni kell”, az „Ausztriában a határőr elkobozza és átfúrja a CB rádiót”, vagy „a taxisblokád miatt tiltották be a CB-t Magyarországon” tézisek.
Utóbbi széleskörű elterjedtségét jól jellemzi, hogy nemcsak a szóbeszédben, ill. a CB-s Facebook-os csoportokban jelenik meg még a mai napig is rendszeresen, hanem az egykori Budapesti Nap c. újság 2003. október 25.-ei száma is helyt adott neki egy „x” jelű (fizetett) cikkben.

„Taxiba ülve ma kizárólag URH-val találkozunk — és ennek megvan az oka. A valaha volt CB-rádió jelentősége abban állt, hogy a kocsik egymás közti kapcsolattartásához nem kellett átjátszó, ami az URH-nak viszont fontos tartozéka: arra is jó, hogy akár az egész hálózatot egy gombnyomással lebénítsák. Amit — tudtuk meg Kovács József gépkocsivezetőtől — a CB-vel nem lehetett megtenni.”

Ezt követően egy rövid visszaemlékezés következik az 1990-es taxisblokád lefolyásáról, amikoris a hazai fuvarozók — a kormány benzináremelése ellen tiltakozva — napokra megbénították az országot, miközben a folyamatos belső kommunikációjukat CB-rádiókkal tartották fenn, majd a riport így folytatódik:

„A blokád éppen hétvégére esett, hétfőre persze felszabadultak az utak, mert ideig-óráig lehet ezt csinálni, de előbb-utóbb — ha önként nem hagyjuk abba — beavatkoztak volna. Két hét múlva érkezett is a retorzió: felemelték a benzin árát tizenhét forinttal. És hoztak egy rendeletet, hogy a CB-rádióról záros határidőn belül át kell térni az URH-ra. A taxisblokád volt tehát a legendás CB-rádió megfojtásának az oka. Magyarországon azóta magántulajdonban sem lehet ilyen készülék. Ennek a tiltásnak manapság, a mobilkorszakban ugyan nincs sok értelme, akkoriban viszont politikai megfontolások és félelmek álltak mögötte. Ami az URH-t illeti, az ugyan jóval magasabb színvonalú technika, de ha azt mondom, rákényszerítettek minket, akkor nem túlzok. Előbb-utóbb úgyis áttértünk volna rá, de így, hogy muszájból csináltuk, kicsit más íze van a dolognak.

(x)”

Ezek után lássuk, milyen téves megállapításokat, ill. hibás következtetéseket tartalmaz a fenti cikk:

1) A CB rádiózást hazánkban magánszemélyek részére széles körben a ’80-as évek elejétől kezdték el engedélyezni. Az azóta eltelt több mint negyven év alatt soha, egyetlen napra sem volt betiltva a CB használata. Többször változtak viszont a műszaki követelmények, amelyeknek a betartását a hatóság folyamatosan ellenőrizte, ill. ellenőrzi.

2) Az állami tulajdonú Főtaxi, ill. Volántaxi eleve URH-s forgalomirányítást üzemeltetett, majd amikor 1982-től elkezdtek megjelenni a magántaxisok, ők egyszerű anyagi kényszer miatt választották a CB rádiókat, hiszen URH rendszer kiépítésére sem pénzük, sem engedélyük nem volt. A CB sávban kezdetben teljesen önkényes módon foglaltak le maguknak egy-egy csatornát, emiatt hamarosan rendszeressé váltak az összetűzések a nem taxis CB felhasználókkal, — főleg azt követően, hogy egyre több taxis cég alakult a fővárosban és vidéken is — tovább csökkentve ezzel a szabad csatornák számát.

3) A 27 MHz-es (CB) sáv terjedési tulajdonságai miatt sokszor többszáz, ill. nem ritkán több ezer kilométerről jövő forgalmazások is zavarták a taxis CB-s címkiadást, ill. az egymás közti helyi kommunikációt. Ezzel szemben az URH sáv FM üzemmódban mentes volt ezektől a zavarásoktól: zajzárazható, jobb minőségű, érthetőbb beszédátvitelt tett lehetővé.

4) A „CB-rádiózás megfojtásán” minden bizonnyal a CEPT PR27 hazai bevezetését értette a nyilatkozó, amely kizárólag FM üzemmódot és max. 4 watt kimenőteljesítményt engedélyezett — töredékére csökkentve ezáltal a CB-kkel áthidalható távolságot, ám emögött teljesen felesleges bármiféle politikai bosszút keresni: az Európai Postai és Távközlési Hatóságok Szervezete (CEPT) 1991-ben határozta meg a szabadon felhasználható és korlátozás nélkül mozgatható polgári sávú (Citizen Band) rádió-berendezések műszaki feltételeit. Ezen időpont előtt lényegében az „ahány ország, annyi szabály” helyzet volt érvényben, amely nemcsak a gyártók dolgát nehezítette meg (más készüléket kellett gyártani pl. a német, az angol, vagy a francia piacra), de a felhasználók életét is bonyolította: egy-egy külföldi utazás esetén bizonytalanságot szülhetett az, hogy vajon a saját rádiónk használható lesz-e a szomszéd országban: nem követ-e el szabálysértést az ember azzal külföldön, hogy megnyomja az adásgombot.

Hosszas egyeztetéseket követően végül ezt a szabályozatlan helyzetet rendezték jogilag a nemzetközi szakemberek a CEPT PR27 elfogadásával, és a tagországok saját jogrendszerébe való beemelésével. Mivel akkoriban még jelentős mennyiségben voltak használtban olyan készülékek, amelyek nem feleltek meg az új műszaki feltételeknek (pl.: Stalker IX, President Grant), ezért kifejezetten hosszú (10 éves) türelmi időt állapítottak meg a jogalkotók, — bízva abban, hogy addigra egyrészt tönkremennek a régi rádiók, másrészt pedig a mobiltelefonok átveszik majd a helyüket. (Azóta már tudjuk, hogy ezek közül egyik sem valósult meg teljes mértékben… ;)

A fővárosi Budataxinál 1993 januárjáig használtak CB-t, a City-nél viszont már 1992 nyarán elbúcsúztak ettől a technikától. Ugyanakkor vidéken számos olyan társaság volt, amelynek tagjai a végső (2002-es) határidőig kitartottak régi készülékeik mellett. Ha tényleg bármiféle politikai szál lett volna az URH-s átállás hátterében, akkor a blokádot követően nem vártak volna még bő 11 évet a hatóságok…

5) Az az állítás sem igaz, hogy Magyarországon a taxisblokád óta nem lehet magántulajdonban CB készülék: a hazai hírközlési hatóság a rendszerváltoztatást követően is lehetővé tette, hogy magánszemélyek CB rádiót tartsanak üzemben (akkoriban még előzetes engedélyeztetést követően, ill. rendszeres frekvenciahasználati díj fizetése mellett), majd a CEPT PR27-nek köszönhetően 2002−től már ezek a kötöttségek is megszűntek. 2012-től pedig ismét használható az AM, ill. SSB üzemmód is.

Reményeim szerint sikerült megcáfolnom a cikk címében idézett, közkeletű tévhitet, ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy a FB-os rádiós csoportokban rendszeresen hőzöngő, „ide járt: Az Élet iskolája” Jóska-Pisták esetében ez egy teljességgel reménytelen feladat. ☺

A korabeli újságrészletet az Arcanum Digitális Tudománytárban találtam meg. Köszönet nekik a szkennelésért, és a digitalizált anyagok elérhetővé tételért!

2024.01.10.
Szegecs