A taxisblokád miatt tiltották be a CB rádiózást Magyarországon (?)
Széleskörben elterjedt tévhitek a hazai CB-s társadalomban — I. rész…
A hazai cb-s közösségben
számos olyan tévhit él, amelynek valótlanságáról 5 percen
belül meg lehetne győződni, — amennyiben valaki venné a
fáradságot, hogy utánanézzen a tényeknek, vagy legalább
bármiféle kétség merülne fel benne az állítás
valószerűségével kapcsolatban. Ilyen például az „antennakábelt hangolni kell”, az
„Ausztriában a határőr elkobozza és átfúrja a CB rádiót”,
vagy „a taxisblokád miatt tiltották be a CB-t
Magyarországon” tézisek.
Utóbbi széleskörű elterjedtségét jól jellemzi, hogy nemcsak a szóbeszédben, ill. a CB-s Facebook-os csoportokban jelenik meg még a mai napig is rendszeresen, hanem az egykori Budapesti Nap c. újság 2003. október 25.-ei száma is helyt adott neki egy „x” jelű (fizetett) cikkben.
Utóbbi széleskörű elterjedtségét jól jellemzi, hogy nemcsak a szóbeszédben, ill. a CB-s Facebook-os csoportokban jelenik meg még a mai napig is rendszeresen, hanem az egykori Budapesti Nap c. újság 2003. október 25.-ei száma is helyt adott neki egy „x” jelű (fizetett) cikkben.
„Taxiba ülve ma kizárólag
URH-val találkozunk — és ennek megvan az oka. A valaha
volt CB-rádió jelentősége abban állt, hogy a kocsik egymás
közti kapcsolattartásához nem kellett átjátszó, ami az
URH-nak viszont fontos tartozéka: arra is jó, hogy akár az
egész hálózatot egy gombnyomással lebénítsák. Amit —
tudtuk meg Kovács József gépkocsivezetőtől — a CB-vel nem
lehetett megtenni.”
Ezt követően egy rövid visszaemlékezés következik az 1990-es taxisblokád lefolyásáról, amikoris a hazai fuvarozók — a kormány benzináremelése ellen tiltakozva — napokra megbénították az országot, miközben a folyamatos belső kommunikációjukat CB-rádiókkal tartották fenn, majd a riport így folytatódik:
„A blokád éppen hétvégére
esett, hétfőre persze felszabadultak az utak, mert
ideig-óráig lehet ezt csinálni, de előbb-utóbb — ha önként
nem hagyjuk abba — beavatkoztak volna. Két hét múlva
érkezett is a retorzió: felemelték a benzin árát tizenhét
forinttal. És hoztak egy rendeletet, hogy a CB-rádióról
záros határidőn belül át kell térni az URH-ra. A
taxisblokád volt tehát a legendás CB-rádió megfojtásának
az oka. Magyarországon azóta magántulajdonban sem
lehet ilyen készülék. Ennek a tiltásnak manapság, a
mobilkorszakban ugyan nincs sok értelme, akkoriban viszont
politikai megfontolások és félelmek álltak mögötte. Ami az
URH-t illeti, az ugyan jóval magasabb színvonalú technika,
de ha azt mondom, rákényszerítettek minket, akkor nem
túlzok. Előbb-utóbb úgyis áttértünk volna rá, de így, hogy
muszájból csináltuk, kicsit más íze van a dolognak.
(x)”
Ezek után lássuk, milyen
téves megállapításokat, ill. hibás következtetéseket
tartalmaz a fenti cikk:
1) A CB rádiózást
hazánkban magánszemélyek részére széles körben a ’80-as
évek elejétől kezdték el engedélyezni. Az azóta eltelt
több mint negyven év alatt soha, egyetlen napra sem
volt betiltva a CB használata. Többször
változtak viszont a műszaki követelmények, amelyeknek a
betartását a hatóság folyamatosan ellenőrizte, ill.
ellenőrzi.
2) Az állami tulajdonú Főtaxi, ill. Volántaxi eleve URH-s forgalomirányítást üzemeltetett, majd amikor 1982-től elkezdtek megjelenni a magántaxisok, ők egyszerű anyagi kényszer miatt választották a CB rádiókat, hiszen URH rendszer kiépítésére sem pénzük, sem engedélyük nem volt. A CB sávban kezdetben teljesen önkényes módon foglaltak le maguknak egy-egy csatornát, emiatt hamarosan rendszeressé váltak az összetűzések a nem taxis CB felhasználókkal, — főleg azt követően, hogy egyre több taxis cég alakult a fővárosban és vidéken is — tovább csökkentve ezzel a szabad csatornák számát.
2) Az állami tulajdonú Főtaxi, ill. Volántaxi eleve URH-s forgalomirányítást üzemeltetett, majd amikor 1982-től elkezdtek megjelenni a magántaxisok, ők egyszerű anyagi kényszer miatt választották a CB rádiókat, hiszen URH rendszer kiépítésére sem pénzük, sem engedélyük nem volt. A CB sávban kezdetben teljesen önkényes módon foglaltak le maguknak egy-egy csatornát, emiatt hamarosan rendszeressé váltak az összetűzések a nem taxis CB felhasználókkal, — főleg azt követően, hogy egyre több taxis cég alakult a fővárosban és vidéken is — tovább csökkentve ezzel a szabad csatornák számát.
3) A 27 MHz-es (CB) sáv terjedési
tulajdonságai miatt sokszor többszáz, ill. nem
ritkán több ezer kilométerről jövő forgalmazások is
zavarták a taxis CB-s címkiadást, ill. az egymás közti
helyi kommunikációt. Ezzel szemben az URH sáv FM
üzemmódban mentes volt ezektől a zavarásoktól:
zajzárazható, jobb minőségű, érthetőbb beszédátvitelt tett
lehetővé.
4) A „CB-rádiózás megfojtásán” minden bizonnyal a CEPT PR27 hazai bevezetését értette a nyilatkozó, amely kizárólag FM üzemmódot és max. 4 watt kimenőteljesítményt engedélyezett — töredékére csökkentve ezáltal a CB-kkel áthidalható távolságot, ám emögött teljesen felesleges bármiféle politikai bosszút keresni: az Európai Postai és Távközlési Hatóságok Szervezete (CEPT) 1991-ben határozta meg a szabadon felhasználható és korlátozás nélkül mozgatható polgári sávú (Citizen Band) rádió-berendezések műszaki feltételeit. Ezen időpont előtt lényegében az „ahány ország, annyi szabály” helyzet volt érvényben, amely nemcsak a gyártók dolgát nehezítette meg (más készüléket kellett gyártani pl. a német, az angol, vagy a francia piacra), de a felhasználók életét is bonyolította: egy-egy külföldi utazás esetén bizonytalanságot szülhetett az, hogy vajon a saját rádiónk használható lesz-e a szomszéd országban: nem követ-e el szabálysértést az ember azzal külföldön, hogy megnyomja az adásgombot.
4) A „CB-rádiózás megfojtásán” minden bizonnyal a CEPT PR27 hazai bevezetését értette a nyilatkozó, amely kizárólag FM üzemmódot és max. 4 watt kimenőteljesítményt engedélyezett — töredékére csökkentve ezáltal a CB-kkel áthidalható távolságot, ám emögött teljesen felesleges bármiféle politikai bosszút keresni: az Európai Postai és Távközlési Hatóságok Szervezete (CEPT) 1991-ben határozta meg a szabadon felhasználható és korlátozás nélkül mozgatható polgári sávú (Citizen Band) rádió-berendezések műszaki feltételeit. Ezen időpont előtt lényegében az „ahány ország, annyi szabály” helyzet volt érvényben, amely nemcsak a gyártók dolgát nehezítette meg (más készüléket kellett gyártani pl. a német, az angol, vagy a francia piacra), de a felhasználók életét is bonyolította: egy-egy külföldi utazás esetén bizonytalanságot szülhetett az, hogy vajon a saját rádiónk használható lesz-e a szomszéd országban: nem követ-e el szabálysértést az ember azzal külföldön, hogy megnyomja az adásgombot.
Hosszas egyeztetéseket
követően végül ezt a szabályozatlan helyzetet rendezték
jogilag a nemzetközi szakemberek a
CEPT PR27 elfogadásával, és a tagországok saját
jogrendszerébe való beemelésével. Mivel akkoriban még
jelentős mennyiségben voltak használtban olyan készülékek,
amelyek nem feleltek meg az új műszaki feltételeknek (pl.:
Stalker IX, President Grant), ezért kifejezetten hosszú (10
éves) türelmi időt állapítottak meg a jogalkotók, —
bízva abban, hogy addigra egyrészt tönkremennek a régi
rádiók, másrészt pedig a mobiltelefonok átveszik majd a
helyüket. (Azóta már tudjuk, hogy ezek közül egyik sem
valósult meg teljes mértékben… ;)
A fővárosi Budataxinál 1993
januárjáig használtak CB-t, a City-nél viszont már 1992
nyarán elbúcsúztak ettől a technikától. Ugyanakkor vidéken
számos olyan társaság volt, amelynek tagjai a végső
(2002-es) határidőig kitartottak régi készülékeik mellett.
Ha tényleg bármiféle politikai szál lett volna az URH-s
átállás hátterében, akkor a blokádot követően nem vártak
volna még bő 11 évet a hatóságok…
5) Az az állítás sem igaz,
hogy Magyarországon a taxisblokád óta nem lehet
magántulajdonban CB készülék: a hazai hírközlési hatóság a
rendszerváltoztatást követően is lehetővé tette, hogy
magánszemélyek CB rádiót tartsanak üzemben (akkoriban még
előzetes engedélyeztetést követően, ill. rendszeres frekvenciahasználati díj
fizetése mellett), majd a CEPT PR27-nek köszönhetően
2002−től már ezek a kötöttségek is megszűntek. 2012-től
pedig ismét használható az AM, ill. SSB üzemmód is.
Reményeim
szerint sikerült megcáfolnom a cikk címében idézett,
közkeletű tévhitet, ugyanakkor abban is biztos vagyok,
hogy a FB-os rádiós csoportokban rendszeresen hőzöngő, „ide
járt: Az Élet iskolája” Jóska-Pisták esetében ez egy
teljességgel reménytelen feladat. ☺
2024.01.10.
Szegecs