Garázs

„Alsó” CB sávnak a 26.515-26.955 kHz közötti — összesen 40 darab csatornát magában foglaló — tartományt értjük. Nevét onnan kapta, hogy frekvenciában a CB rádiózásra eredetileg kijelölt „közép 40” (26.965-27.405 kHz) alatt található. Az, hogy hazánkban egykoron az alsó sáv is használható volt, kifejezetten kuriózumnak számít, mivel a legtöbb országban csak a középső 40 csatorna használatára adtak engedélyt a hatóságok, és a jelenleg érvényben lévő CEPT PR27 előírások is csak ennek a használatát teszik lehetővé külön engedély és díjfizetési kötelezettség nélkül.

---

A CB rádió hazánkban egészen speciális karriert futott be a ’80-as évek elejétől kezdődően. Míg más országokban mindvégig megmaradt eredeti rendeltetésének (tehergépjármű vezetők egymás közti, országúti kommunikációja, ill. hobbirádiózás), addig itthon a felhasználók túlnyomó részét a magántaxisok, ill. a végtelenségig elmaradott közcélú telefonhálózatot sajátos módon pótolni igyekvő magánszemélyek és közületek adták.

Ennek következtében a ’80-as évek közepe-vége felé a cb sáv annyira telítetté vált Magyarországon, hogy a felhasználók már egymást zavarták forgalmazásukkal, rendszeresek voltak az éterbeli, és a személyes konfliktusok is.

Noha a probléma a hatóságok előtt is ismert volt, mégis éveket kellett várni arra, hogy hivatalosan engedélyezzék az alsó, ill. a felső sáv használatát a hazai cb-seknek. Előbbit a személy- és árufuvarozók, utóbbit a közületek kapták meg. A pontos dátumot sajnos nem sikerült kinyomoznom, az egykori Hírközlési Felügyelet jogutódja pedig nem volt a segítségemre. A korabeli újságcikkeket átböngészve az alsó, ill. felső sáv „megnyitása” a rendszerváltoztatás időszakára (1989-90) datálható.

Így utólag kijelenthető, hogy a döntés megkésett volt: 1990 őszén megkezdte működését az első hazai közcélú mobiltelefon szolgáltató, a Westel Rádiótelefon Kft., majd 1993-tól a GSM alapú szolgáltatás is elérhetővé vált a Westel 900 és a Pannon GSM jóvoltából. A Postáról leválasztott, és befektetői kézbe adott vezetékes távközlés is fejlődésnek indult a Matáv létrejöttével. Ettől kezdve a CB-k telefonpótlóként való használata értelmét vesztette, a CB felhasználók száma rohamosan csökkenni kezdett. Problémát jelentett még az is, hogy a legtöbb készülék csak a középső 40 sávot „tudta”, a cseréjükkel, áthangolásukkal járó költségeket pedig kevesen akarták vállalni.

1993-tól a Hírközlési Főfelügyelet (HIF) — a nemzetközi frekvenciagazdálkodási egyezményekhez igazodva — már nem is engedélyezte a CEPT előírásoktól (csak közép 40, csak FM, max. 4 watt) eltérő rádiók hazai behozatalát és forgalmazását.

---

Úgy gondoltam, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolására a legcélszerűbb ahhoz a hatósághoz fordulnom, amelynek jogelődje annak idején az engedélyeket kiadta, hiszen az irattárakban minden bizonnyal szerepelnek a számomra szükséges adatok. Nos, az NMHH-tól határidőn belül meg is érkezett a hivatalos válasz amely — bár rendkívül udvarias volt — gyakorlatilag semmiféle használható információt nem tartalmazott. Arra viszont külön felhívták a figyelmemet, hogy amennyiben a levelükből bármiféle tartalmat nyilvánosságra hoznék, mindenképpen jelöljem meg őket, mint forrást. ☺☺☺

Ez az út tehát zsákutcának bizonyult, ezért az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában folytattam a kutatást. Teljes listát ugyan nem találtam, ám a korabeli újsághirdetésekből egész jól össze lehetett rakni, hogy kik is használták annak idején az alsó CB sávot. Lássuk ezeket — a csatornaszám szerint növekvő sorrendbe rendezve:

---

A budapesti székhelyű Bilux segélyszolgálatról, ill. autószervizről egy korábbi cikkemben már részletesen írtam. Az alábbi két hirdetésük 1991-ben, és 1992-ben jelent meg a Taxisok Világa magazin hasábjain:

A kispesti „Elektro G” fő tevékenységei az autóvillamossági szerelések mellett a különböző járműdiagnosztikai, ill. környezetvédelmi vizsgálatok voltak.

Taxisok Világa — 1992 május

A megadott címen jelenleg egy eladó, üres telek található, amelynek hátsó részében melléképületek látszanak.

---

Az angyalföldi GT SKY autóvillamossággal, és rádiótechnikával foglalkozott.

Taxisok Világa — 1993 február

A megadott házszám alatt jelenleg egy reklámcég irodaháza, ill. egy földszintes melléképületekből álló ingatlan található, amelyet különböző vállalkozások bérelnek.

---

A Palota Taxi egy volt a ’90-es évek elején alakult számtalan kérészéletű fővárosi taxitársaság közül. Központja a XV. kerületben, egy újpalotai tízemeletes panelház földszinti helyiségében volt. Kezdetben CB rádión forgalmaztak, de már az 1991 tavaszi indulásukkor folyamatban volt egy saját URH rendszer kiépítése, amely egy évvel később készült el. 1992 márciusától a CB-t már csak egymás közti beszélgetésre, ill. a szerződött partnerekkel (szállodák, stb.) való kapcsolattartásra használták.

Taxisok Világa — 1993 április

A cég a megjegyezhetetlen telefonszáma, és a szerencsétlen névválasztása miatt (az utasok azt hitték, hogy csak Újpalotán vállalnak fuvarokat) nem lett sikeres, komoly tartozásokat halmozott fel, míg végül 1995-ben megszűnt — pontosabban új vezetőséggel, és immáron normális telefonszámmal (4-000-000) „Taxi Négymillió” lett belőle zuglói (Angol u. 6-8.) telephellyel. Két évvel később a céget felvásárolta a Buda Kft., amely akkor már a Budataxit, és a Tele5-öt is birtokolta. Mivel a tulajdonosok feleslegesnek tartottak egy mindössze pár tízfős társaság miatt külön diszpécserszolgálatot és arculatot fenntartani, ezért az átvett tagok a Budataxi állományába kerültek. Az egykori Palota taxisok  azonban nem érezték egyenrangú feleknek magukat az új cégcsoportban, ezért gerilla módon új céget alapítottak „Palota Taxi Unió” néven — jogsértő módon használva azt a nevet, emblémát, arculatot, amelynek a tulajdonosa akkor már a Buda Kft. volt. Végül a Palota Taxi Unió is eltűnt a süllyesztőben…

---

A Gábriel Taxi valójában a Taxiunió nevű, magánfuvarozókból álló csapatot jelentette, akik reklámszerződést kötöttek a „GÁBriel Casco” szolgáltatást nyújtó Állami Biztosítóval — innen származik a taxitársaság neve. A személyfuvarozás mellett autómentéssel, ill. autósbolt üzemeltetésével is foglalkoztak.

Taxisok Világa — 1991 december

---

A Nagykörösi út - Eke utca sarkán található telken egykoron még egy autószerelő műhely üzemelt, amely marketingfogásként 20% kedvezményt ígért azoknak a taxisoknak, akik megtisztelték őket a bizalmukkal, és a járművüket náluk javíttatták.

Taxisok Világa — 1992 június

A Google utcakép fotóin a címen 2012-től már csak egy üres telek látható, 2018-óta pedig a szomszédos Lidl áruház megnövelt parkolója található ott.

---

A felsorolás első vidéki tagja a győri Duna Taxi, amely a Taxisok Világa magazin 1996 augusztusi számában szerepel egy olyan listában, amely azokat a taxis cégeket sorolja fel, amelyek a szomszédos Ausztriába, kishatárforgalomban szállíthatnak utasokat. A Közép 1-es mellett párhuzamosan használták az Alsó 27-es csatornát is.

A cég a mai napig létezik, interneten egy egyszerű, ingyenes template-ből létrehozott oldallal képviseltetik magukat.

A „Sugó” ezesetben nem egy helyesírási hibával leírt színházi munkakört jelent, hanem a Duna egyik mellékágának (Kamarás-Duna = Sugovica) becézett alakjából származik.☺

Taxisok Világa — 1992 augusztus

A cég a mai napig létezik, weblap helyett mindössze egy (viccesnek gondolt, valójában inkább ciki fotókat megosztó) Facebook-os profillal vannak fenn az interneten. A képgaléria alapján a kocsijaik sem céges matricát, sem egyedi szabadjelzőt nem viselnek.

---

Az 1991-1995 között létezett, hetente megjelenő Nyíregyházi Piacz (sic!) című reklámújság 1992. január 9-ei számában szerepel a helyi Hotel Taxi hirdetése:

A nyíregyházi Hotel Taxi megszűnésének, vagy átalakulásának idejéről nem találtam hiteles forrást.

---

A rendszerváltást követő évekre gyakran hivatkoznak úgy, mint „a vadkapitalizmus időszaka”. A pártállami szabályok már nem, az újdonsült demokráciáé pedig még nem éltek, vagy ha igen, akkor nem szereztek nekik érvényt. A különböző vendéglátóhelyek tulajdonosai mindig is igyekeztek anyagi motivációval (jatt) érdekeltté tenni a taxisokat abban, hogy a szórakozni, kikapcsolódni vágyó (lehetőleg jómódú, külföldi) utast az ő éttermükbe, szállodájukba hozzák, ám az a mai viszonyok között teljesen elképzelhetetlen, ami a ’90-es évek elején még simán belefért a keretbe, hogy mindezt nyomtatott kiadványban, rendszeresen megjelenő újság(ok) hirdetéseiben tegyék meg.

A taxisok emberemlékezet óta felháborodva kérik ki maguknak, amikor a sajtó, vagy a közbeszéd megpróbálja őket alvilági, bűnözői körökkel összefüggésbe hozni. Ennek jogosságát, vagy éppen jogtalanságát nem tisztem, és nem is szeretném eldönteni, ettől függetlenül érdemes szemügyre venni az alábbi két „motiváló” hirdetést, amelyek a Taxisok Világa 1991 júliusi számában jelentek meg:

Adóelkerülés, prostitúció elősegítése, kerítés — csak pár dolog, amelyek ugyan a ’90-es évek elején is büntetendő cselekményeknek számítottak, mégis simán reklámozhatták őket. Persze ne legyenek kétségeink: ezek nyilván ma is megvannak, legfeljebb nem merik ennyire nyíltan hirdetni őket.

---

Amint azt már említettem, nemcsak a személyfuvarozók, hanem a teherszállítók, költöztetők is megtalálhatóak voltak a CB sávban. Az S.O.S. Fuvarexpressz kitűnően képzett, intelligens szakemberek ígér, a mellékelt grafikán viszont nem éppen szimpatikus figurákat láthatunk. A rendezői jobbon látható személy zsebében az elmaradhatatlan szeszesitalos üveg is ott figyel.☺

Mivel a Ludas Matyi című szatirikus lapban jelent meg a hirdetés, elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez egy karikatúra, azonban nem erről van szó: a cég és az elérhetőség teljesen valós…

Ludas Matyi - 1988/07/27

Az egykori Budateher a Budataxi teherfuvarozást szervező üzletága volt. Diszpécserszolgálatuk címeket, megbízásokat közvetített a tagjaik számára, ugyanazzal az üzleti modellel, amely a taxis személyszállításnál is működött.

Esti Kurír — 1990. szeptember 10.

Új Néplap — 1991.05.23.

A szolnoki Tisza Taxi az alföldi megyeszékhely első magántaxis társasága volt a ’80-as évek elején. Kezdetben ők is a középső sávban rádióztak a 22-es csatornán, ez bővült ki később az alsó 36−ossal. Utóbbi az egymás közti, előbbi az ügyfelekkel történő kommunikációt szolgálta.

---

---