Garázs

Felső CB sávnak a 27.415-27.855 kHz közötti — összesen 40 darab csatornát magában foglaló — tartományt értjük. Nevét onnan kapta, hogy frekvenciában a CB rádiózásra eredetileg kijelölt „közép 40” (26.965-27.405 kHz) felett található. Az, hogy hazánkban egykoron a felső sáv is használható volt, kifejezetten kuriózumnak számít, mivel a legtöbb országban csak a középső 40 csatorna használatára adtak engedélyt a hatóságok, és a jelenleg érvényben lévő CEPT PR27 előírások is csak ennek a használatát teszik lehetővé külön engedély és díjfizetési kötelezettség nélkül.

---

A CB rádió hazánkban egészen speciális karriert futott be a ’80-as évek elejétől kezdődően. Míg más országokban mindvégig megmaradt eredeti rendeltetésének (tehergépjármű vezetők egymás közti, országúti kommunikációja, ill. hobbirádiózás), addig itthon a felhasználók túlnyomó részét a magántaxisok, ill. a végtelenségig elmaradott közcélú telefonhálózatot sajátos módon pótolni igyekvő magánszemélyek és közületek adták.

Ennek következtében a ’80-as évek közepe-vége felé a cb sáv annyira telítetté vált Magyarországon, hogy a felhasználók már egymást zavarták forgalmazásukkal, rendszeresek voltak az éterbeli, és a személyes konfliktusok is.

Noha a probléma a hatóságok előtt is ismert volt, mégis éveket kellett várni arra, hogy hivatalosan engedélyezzék az alsó, ill. a felső sáv használatát a hazai cb-seknek. Előbbit a személy- és árufuvarozók, utóbbit a közületek kapták meg. A pontos dátumot sajnos nem sikerült kinyomoznom, az egykori Hírközlési Felügyelet jogutódja pedig nem volt a segítségemre. A korabeli újságcikkeket átböngészve az alsó, ill. felső sáv „megnyitása” a rendszerváltoztatás időszakára (1989-90) datálható.

Így utólag kijelenthető, hogy a döntés megkésett volt: 1990 őszén megkezdte működését az első hazai közcélú mobiltelefon szolgáltató, a Westel Rádiótelefon Kft., majd 1993-tól a GSM alapú szolgáltatás is elérhetővé vált a Westel 900 és a Pannon GSM jóvoltából. A Postáról leválasztott, és befektetői kézbe adott vezetékes távközlés is fejlődésnek indult a Matáv létrejöttével. Ettől kezdve a CB-k telefonpótlóként való használata értelmét vesztette, a CB felhasználók száma rohamosan csökkenni kezdett. Problémát jelentett még az is, hogy a legtöbb készülék csak a középső 40 sávot „tudta”, a cseréjükkel, áthangolásukkal járó költségeket pedig kevesen akarták vállalni.

1993-tól a Hírközlési Főfelügyelet (HIF) — a nemzetközi frekvenciagazdálkodási egyezményekhez igazodva — már nem is engedélyezte a CEPT előírásoktól (csak közép 40, csak FM, max. 4 watt) eltérő rádiók hazai behozatalát és forgalmazását.

---

Úgy gondoltam, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolására a legcélszerűbb ahhoz a hatósághoz fordulnom, amelynek jogelődje annak idején az engedélyeket kiadta, hiszen az irattárakban minden bizonnyal szerepelnek a számomra szükséges adatok. Nos, az NMHH-tól határidőn belül meg is érkezett a hivatalos válasz amely — bár rendkívül udvarias volt — gyakorlatilag semmiféle használható információt nem tartalmazott. Arra viszont külön felhívták a figyelmemet, hogy amennyiben a levelükből bármiféle tartalmat nyilvánosságra hoznék, mindenképpen jelöljem meg őket, mint forrást. ☺☺☺

Ez az út tehát zsákutcának bizonyult, ezért az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában folytattam a kutatást. Teljes listát ugyan nem találtam, ám a korabeli újsághirdetésekből egész jól össze lehetett rakni, hogy kik is használták annak idején a felső CB sávot. Lássuk ezeket — a csatornaszám szerint növekvő sorrendbe rendezve:

---

A KOGINFORM a Kohászati, Gépipari és Informatikai Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet rövidített neve. Hol máshol hirdethette volna ez a cég a saját fejlesztésű számítógépes bérszámfejtő rendszerét, mint a Sakkélet (!!!) című lap 1988-as kiadásában? ☺

---

Noha a teherszállítóknak alapvetően az alsó 40 sávban jelöltek ki frekvenciákat,a kaposvári Koordinátor Kft. mégis egy felső sávos csatornát kapott a földmunka, ill. szállítmányozási szolgáltatásainak segítésére. A hirdetés a Somogyország című lap 1991. május 23-ai számában jelent meg.

---

Zuglóban, a Füredi és Gvadányi utak sarkán működött az (egyébként újlipótvárosi) Albatrosz Tisztító Leányvállalat autómosója, ill. javítóműhelye. Érdekesség, hogy az Esti Hírlapban 1988 júliusában megjelent hirdetésben szereplő címen jelenleg (38 évvel később!) is egy autószerviz működik.

---

A Bács-Kiskun Megyei Népújság 1985. október 12-ei számában többek között annak jártak utána a szerkesztők, hogy a megyei kéményseprők, ill. a fűtőkészülék-javítók felkészültek-e a téli időszakra:

„Közeledik a fűtési idény. Hogyan készülnek erre a kéményseprők, és az olajkályha-javítók? Kérdésünkre Oberst Béla, a Kommunális Szolgáltató Vállalat tüzeléstechnikai ágazatának vezetője válaszolt: — Bács-Kiskun megyében nyolc kirendeltségen és Kecskeméten 160 dolgozónk végzi munkáját. Az idén már 14 ezer olajkályhát és 4 ezer különféle gázkészüléket hoztak üzemképes állapotba. Február óta CB-rádión is lehet segítséget kérni. Kecskeméti központunkban és öt gépkocsiban van ilyen készülék. Az USB körzet felső 11-es csatornáján, valamint a középhullámon a 31-es csatornán hívhatók szerelőink.”

A körzet és a középhullám szavak minden valószínűség szerint tévedésből kerültek a cikkbe. Üzemmód és közép szavak lennének ott helyesek.

---

A Hajdú-Bihari Napló 1987.11.27-ei számában a megyei tejüzem hirdette a nagyközönség számára szabad haszongépjármű-mentő kapacitását:

„Tehergépjármű-üzembentartók, figyelem! Autómentés 15 t engedélyezett vontatásig. Csörlőzés, kerék nélküli tárgyak vontatása; emelve vontatás 2,5 tonnától 25 tonnáig. Tátra 138 PP típusú autómentővel.
Cím: Hajdú Megyei Tejipari Vállalat Debreceni Tejüzem szállítási üzeme
4031 Debrecen, Köntösgát sor 5—7. Telefon: 12-200 — 43-as mellék.
CB: Felső 16-os (USB) — hívójel: Tátra 1.”

---

Ellentétben a pár bekezdéssel fentebb említett könyvelőszoftvert sakkújságban hirdető kisszövetkezettel, a szabadszállási Lenin Mgtsz a megfelelő helyen: „A Gép” című havilap 1989 áprilisi számában kínálta a szakmai érdekelteknek a szolgáltatásait. Látható, hogy igyekeztek több lábon állni — minden bizonnyal ezért szerepel a tevékenységeik között a csótány- és patkányirtás mellett a számítógép-javítás, ill. iparitelevízió-rendszerek kiépítése is.☺

---

A Delfin Tourist azoknak kínált megoldást, akik egy napnál rövidebb időre szerettek volna szállodai szobát kivenni Budapesten. Ilyen igény általában nem a külföldről hazánkba érkező turisták részéről szokott felmerülni, helyette jóval gyakoribb, hogy cégvezetők, vagy más foglalkozású, de házasságban élő emberek keresnek „búvóhelyet” az alkalmi/állandó szeretőjükkel eltöltendő néhány órára.☺ Nincs ebben semmi meglepő, nyilván ma is van ilyen, max. nem merik ennyire nyíltan hirdetni, mint az Esti Hírlap 1990. április 13-ai számában, ahol azoknak a taxisoknak, akik fizető vendéget hoztak a helyre 10%-os jattot ígértek.

Betört ablakok, az erkélyen kinőtt fák, bokrok 2024 nyarán az egykori Delfin Tourist telephelyén. A tetőn még ott a CB antenna roncsa. A fotó forrása: Google Utcakép.

A SZINKA a Színvonal Kisszövetkezet Karambolos Ügyintéző Ágazatának rövidítése volt, amely nevének megfelelően balesetet szenvedett gépkocsik kárrendezését intézte. Az Autó-Motor 1985. november 5-ei számában Nemes Gábor irodavezető mutatta be a cég működését:

Szintén az Autó-Motorban, de már 1986 júliusában jelent meg a budapesti autótulajdonosoknak címzett reklámjuk, amelyben a Felső 19-es USB csatorna,ill. a „Hunyad 5” hívójel szerepel:

---

Hiába a drága pénzen feladatott hirdetés, ha abból pont egy olyan alapvető információ marad ki, mint például a hirdető neve. Pont ez történt a Mai Reggel c. napilap 1990. december 4-ei számában megjelent fuvarozó reklámban is:

„NON STOP - FUVAROZTASSON VELÜNK!
Rendkívüli szállítási feladatokat is vállalunk 1-12 tonnáig.
Megrendeléseiket várjuk:
Budapest IV., Árpád út 88.
Telefonszámunk: 169-2508 és a CB-USB 33 felső
AJÁNDÉK AZ OLVASÓNAK!
Aki ezzel a hirdetéssel keres fel bennünket, árainkból 10 százalék engedményt kap!”

---

Hajnal Ákos ingatlanközvetítő gyakori hirdetője volt a Mai Nap című újságnak, az alábbi hirdetést az 1991. február 28-ai számában találtam:

---

A Mai Nap 1993. február 6-ai számában megjelent hirdetés nem csupán a CB-s elérhetőség miatt érdekes, hanem azért is, mert már szerepel benne rádiótelefon-szám is: a tíz évvel később megszűnt 450 MHz-es Westel előfizető 06-60-as hívószáma még ötjegyű volt:

„FIGYELEM! Mindenféle építőanyag: sóder, homok, tégla, szigetelőanyagok, horganyzott és műanyag csövek, idomok, csempe, festékáruk, ragasztók kaphatók. Házhoz szállítással is. Jó parkolás, szolid árak, gépi rakodás. Bp. XV., Dózsa Gy. út 47. Nyitva: 7-16 óráig, szombaton: 8-12 óráig. Rádiótelefon: 06-60-18-115. CB: USB Felső 40.”

---

A megyei Volán vállalatok karbantartó-javító részlegei a teherfuvarozási profil 1990 utáni feladása után jelentős kapacitásfelesleggel rendelkeztek, hiszen jóval kevesebb gépjárművet kellett már csak üzemeltetniük. Az így felszabaduló erőforrásokat megpróbálták a lakosság, ill. a magánfuvarozók részére felkínálni:

„Tisza Volán - Műszaki Üzletág
Szeged, Bakay Nándor u. 48.
Tisztelt megrendelőink, leendő ügyfeleink!
Vállaljuk:
— Haszongépjárművek, autóbuszok, személygépkocsik javítását, karbantartását, hatósági műszaki vizsgára való felkészítését, vizsgáztatását.
— Minden típusú gépjármű zavarelhárítását, szervizmunkáit, környezetvédelmi mérését, „Zöld-kártya" kiadását.
— Nemzetközi út előtti átvizsgálását.
— Teherméretű gumiabroncs futózását.
— Fődarabok, kisfődarabok, alkatrészek felújítását.
— Akkumulátorok, hűtők, fűtőradiátorok javítását, felújítását.
— Gépjárművek üreg- és alvázvédelmét, karosszériák fényezését.
— TIR-ponyva javítását, vámzárkötél készítését.
— Gumiszerelést, kerékkiegyensúlyozást.
— Jármű és alkatrész szaküzletünkben bontott fődarabok, felújított és használt alkatrészek eladása kedvező áron.
— Gépjárműadás, -vétel.
— VOLVO, STEYR, MERCEDES, KÄSSBOHRER haszongépjármű márkaszerviz.
— Országúti segélyszolgálat.
NON-STOP ügyelet: (62) 323-322/186 Tel/fax: (62) 310-114
CB: USB 40 Hl Volán”

---